1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Putnoky Mór - Rakovszky Iván dr.

táfli szolgálatol vállal! Turóc vármegyében, amelynek akkor aljegyzője, 1909-ben pedig tiszteletbeli főjegyzője lett. Csakhamar megvált azonban a közigazgatástól: 1910-ben az általános választások alkalmával a turóemegyei stubnyai kerület munkapárti programmal képviselőjének .választotta. Az 1910ben összeült országgyűlés képviselőházának körjegyzője volt. A háborús parlamentben eleinte a közigazgatási, majd a pénzügyi bizottság előadójaként jutott nagyobb szerephez. Tisza István gróf a munkapárti fiatalság egyik legértékesebb tagjának tartotta, ö volt a munkapárt közigazgatási reformjavaslatának egyik alkotója és bizottsági előadója. A javaslat, mint emlékezetes, a háború kitörése folytán már nem válhatott törvénnyé. A bábom alatt egyébként, mint a turócmegyei Vöröskereszt elnöke szerzett jelentős érdemeket több hadikórház felállításával. Egyideig miniszteri biztosa volt a besztercehányai kolera megfigyelő intézetnek és ebben a minőségébén egy fiOOO ágyas kórházai létesített. Mikor német csapatok vonultak he az országba a Kárpátok védelmére, a kormány öt, mint országos polgári biztost, a német csapatok parancsnoksága mellé rendelte. 1915 májusában korosztálya behivatván, felmentéséi nem vetle igénybe és ibévonult az első Imiivéuhuszárezredhez a mint ennek tartalékos lisztje szolgál! a harciéren 1917 közepéig. Midőn a Ti^zn-kormánvl az Eslerházy-kabinet vállotla fel, Bakovszky Tiszával együtt ellenzékbe vonull. Ebben az időben nagy sikert aratott egyik parlamenti beszédével, melyben az akkori demokratikusnak nevezeti kormányzat közigazgatási módszereit ostorozta. Az összeomlás után részt vett BethIIMI [alván gróf ellenforradalmi mozgalmaiban, amiért nzlán a proletárdiktatúra kitörése után el akarták fogni. Az elfogatás elöl a csehek által megszállt területre menekült, ahol ettől kezdve mintegy két és fél évig tartózkodott. Nevezetes szerepe volt a szlovenszkói magyar pártok politikai életében; a magyar pártok egyesülése érdekében 1920-han Tátrafüredre egybehivott emlékezetes nagygyűlésen ö elnökölt. Visszatérve Budapestre, több politikai megbízatást vállalt. Egyebek között részt vett a nemzetközi kisebbségeknek Genfben tartott kongresszusán. Ez időben irta a „La minorité magyaré dans la Slováquie'

1 cimű tanulmányát. Nevezeles beszédet mondott a vármegyék 1921. évi kongresszusán, amely az akkori béliig) miniszter reformtorveivel foglalkozott. Bár a kongresszus összehivóival szemben a kinevezési rendszer hive volt, a vezetőség mégis öt kérte fel az előadói beszéd megtartására. Az általa benyújtott határozati javaslat leszögezi a közigazgatási tisztviselői állások állandóságának szükségességét. 1928-ban a 246