1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Putnoky Mór - Rakovszky Iván dr.
kormányzó a harmadik Bethlen-kormány belügyminiszterévé nevezte ki. Az 1922-iki általános nemzetgyűlési választások során Kőszegen lépett fel, ahol Lingauer Albinnal szemben kisebbségben maradt. Később mégis mandátumhoz jutott, mer( Kállay Tibor pénzügyminiszternek a nyíregyházai mandátumáról való lemondása után öt választották meg a nyíregyházai kerület képviselőjévé. Ellenfelei még a szükséges számú ajánlást sem tudták megszerezni. Miniszteri működése elsősorban a közrend helyreállításának volt szentelve. Tárcája átvételének idején az utcai atrocitá sok még napirenden voltak s miniszterségének kezdetén az országban még bombamerényletek is történtek. Nagy eréllyel fogott hozzá mind az abban az időben történt, mind a korábbi merényletek kinyomozásához. A nagy elővigyázatossággal kieszelt, bűntények mindegyikénél nem sikerült ugyan a gyanúsítottak ellen az elitéltetéshez elegendő bizonyítékot felmutatni, tnégis kétségtelen, hogy erélyes eljárásának meg volt az eredménye: az erőszakoskodások és merényletek megszűntek. Az ellenzék, mely gyakran vad haraggal támadt rá, ugyan sokszor vetette szemére, hogy a nyomozásoknak nem volt komoly szándékuk, ezzel szemben azonban a független bíróságok ítéletei több izben éppen ellenkezőleg, a rendőrség közegeit tulerélves nyomozással vádolták. A csongrádi bembftmorónylot gyanúsítottjainak felmentése alkalmával 'benyújtotta lemondását. Lemondó levele sok félreértésre adott alkalmat, s azt sokan a bíróság elleni támadásnak minősítették, holott éppen azzal, hogy egy a neki alárendelt közegek eljárásai megbélyegző ítélet folytán lemondott, — a független bíróság szavával szemben érzett tiszteletének adott kifejezést. Lemondását egyébként a kormányzó nem fogadta el. A rend biztosításának munkája egyrészt az ellenforradalom fennmaradt csökevényei, másrészt a kommunizmus még korlátlan csirái ellen folyt. Miniszterségének második évében aztán sikerült annyira konszolidálni a belső viszonyokat, hogy a zalaegerszegi internálólábort, mely a forradalmi időkből maradt fenn. s amelyén a kormány sok támadásnak volt kitéve, (eloszlathatta. Ezekbei) az években egyik leiadata az volt, hogy a közigazgatási intézményeket a változott viszonyokhoz képest átalakítsa. Evégből részletekbe ment") tervezetei dolgozott ki a. közigazgatás reformjáról és ezt több ankéten létárgyalUtta. A szakemberekkel tartott megbeszéléseken a tervezet általános tetszéssel találkozott, a politikai ankétokon azonban a többség idösze rüségél vitatta, mert előbb az alkotmányrefprmöt kívánta meg 247
