1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - németprónai Wolff Károly

425 pon, hogy nem magyar állampolgár. A kifogás azonban nem helytálló, mert 1919-ben ünnepélyesen honosították az 1879. évi L. t.-c. alapján. A nemzetgyűlésen közgazdasági és munkáskérdésekkel kivan foglalkozni. A véderő, közgazdasági, közlekedésügyi és munkásügyi bizottság tagja. németprónai Wolff Károly (Budapest, I., kt.) 1874-ben született Érsekujvárott, Nyitravármegyében. Róm. kath., nős, földbirtokos, a föudvarnagyi biróság elnöke. Sarja a németprónai Wolíf-családnak, mely nemességét 1632-hen kapta II. Ferdinánd magyar királytól. A család hétszáz éve lakik Magyarországon, s mint Árpádkori településes család, Németprónán lakott. Azután a család százötven óvig Nyitrában, majd százötven éven át Trencsénben lakott, ahol jelenleg is birtoka van. Elemi és középiskoláit Érsekujvárott és Trencsénben végezte, a gimnáziumi érettségit 1892-ben jeles eredménnyel tette le. Egyetemi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián, a budapesti tudományegyetemen, s közben a lipcsei, hallei és berlini egyetemeken végezte. 1896-ban Budapesten a tudományegyetemen abszolutóriumot nyert. Innen még ez érben a trencséni törvényszékhez ment joggyákornoknak A jopr- és államtudományi államvizsgát 1898-ban szintén kitüntetéssel tette le, mire a trencsénmegyei Nagybitsére jegyzővé nevezték ki. Innen 1899-ben berendelték az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályába, ahol 1901-ig működött mint a polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő bizottság tagja. A polgári törvénykönyv tervezetének kötelmi jogi fejezeteinek szerkesztésében vett részt. 1901-ben a ibécsi. fömarsalli hivatalnál, amely az egész uralkodóház és a területen kiviili személyek feletti bíráskodást gyakorolta az egész osztrák-magyar monarchiában, magyar bírói előadói állást szerveztek és ez állásra — mely a nevezett hatóságnál az első ilyen állás volt —, Plósz Sándor akkori igazságügyminiszter öt hozta elsősorban javaslatba. Fenti beosztással néhai Ferenc József nevezte ki 1901-ben a fömarsalli hivatalhoz első osztályú udvari fogalmazóvá. Ugyanezen hatóságnál 1904ben udvari főtitkárrá léptették elő, miután a magyar előadói ügykört teljesen megszervezte. Ezen idő óta az ősz-