1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - németprónai Wolff Károly

426 szes magyarországi ügyek elintézése kizárólagosan ö reá lett bízva, mint magyar előadóra. Nagy érdeme van abban, hogy a fömarsalli hivatalnál az addigi szokástól eltérően a magyar ügyekben kizárólag a magyar jogot alkalmazták, s hogy az ügyek elintézési nyelve a némettel párhuzamosan magyar volt. Megbízást kapott arra, hogy az 1867. évi 17. §-nak megfelelően — az igazságügy nem lévén közös ügy a két ország között — készítse elő a magyar föudvarnagyi bíráskodás reformját. Ezen munkálatokat a magyar királyi igazságügyminisztériumban Töry Gusztávval, a m. kir. Kúria jelenlegi elnökével együtt készítette •elő. 1907-ben a király a külügyminisztérium osztálytanácsosává nevezte kf, ahol Aehrenthal oldalán átvette a miniszter kabinetirodájában a magyar közjogi természetű ügyek intézését. A magyar föudvarnagyi bíráskodásról szóló törvényjavaslatot, mely 1909-ben az országgyűlés plénuma elé terjesztetett, az igazságügyminisztériumban az ö előmunkálatai alapján az országgyűlés elfogadta s az mint 1909. évi XVI. t.-c. szentesítést is nyert. Ezen törvény alapján még ugyanabban az évben felállíttatott a magyar föud/arnagyi bíróság és néhai Ferenc József egyenes kívánságára öt nevezték ki a magyar föudvarnagyi bíróság első elnökének. Ettől az időtől fogva ebben a minőségében állandóan a fővárosban tartózkodott és a magyar föudvarnagyi bíróságot ez időtől kezdve, leszámítva a kommün által okozott megszakítást, állandóan vezeti. Budapesten előbb csak társadalmi ügyekkel kezdett foglalkozni és pedig 1910-ben a budai Katholikus Körben, a Kákócziánum nevű katholikus főgimnáziumban és internátus egyesületben vállalt vezetöszerepet, 'ahol már akkor kifejlett keresztény világnézlet alapján igyekezett tömöríteni a budai keresztény társadalmat. Ennek ma is elnöke. De társadalmi tevékenysége mindjobban kiszélesedett. Különösen a kommün bukása után lépett erősen előtérbe és azon meggyőződése alapján, ha a magyar társadalom nem szervezkedik meg a keresztény világnézet és a nemzeti szellem jegyében, akkor a magyar jövő mindenkorra elvesz, a társadalmilag legelőkelőbb kereszítény ikörökkel Budapesten szoros érintkezést keresett és megteremtette az Egyesült Keresztény Ligát, amelynek alakulásától fogva, ügyvezető elnöke. A Keresztény Liga megszervezése érdekében bejárta az egész országot. Közben az Országos Bírói és