1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Vázsonyi Vilmos

422 ban nagy működést fejtett ki abban az irányban, hogy a szövetkezett ellenzék fogadja el az általános választójogot, Budapest közgyűlésein pedig egyike volt a nemzeti ellenállás vezéreinek. Az 1906. évi választáson a Terézváros harmadízben is egyhangnlag választotta meg. 1910-ben is e kerület küldte a képviselőházba. Szociális téren kifejtett működéséért a kereskedelmi alkalmazottak országos egyesülete, valamint az alkalmazottak és magá.nhivatalnokok szociális bizottsága elnökéül választotta meg. A Lukácskormány megbuktatásában neki volt a legnagyobb része, mert mint Désy Zoltán védője olyan ítéletet provokált, amelynek következtében Lukács Lászlónak le kellett köszönnie. A háború kitörése után inkább csak városi politikával foglalkozott s csak akkor szólt bele ismét az országos politikába, amikor a választójogi kérdés vetődött felszínre és később élére is állott a választójog kiterjesztése érdekében megindított mozgalomnak. Tisza István gróf lemondása után az Esterházy-kabinetben igazságügyminiszter lett, a Wekerle-kabinetben pedig előbb a választójogi tárcanélküli miniszterséget, később pedig az igazságügyminiszterséget vállalta. Mint választójogi miniszter ö készítette el a választójogi reform tervezetét, melyet könyv.alakban is kiadott s amely 1918-ban csekély módosításokkal törvényerőre is emelkedett. Mint igazságügyminiszter beszédet mondott a bolsevizmus ellen, amiért annakidején sok támadásban volt része. Ellenezte Wekerle Sándornak a választójog kérdésében Tisza Istvánnal megindított tanácskozásait és mivel Wekerle a megegyezést kereste Tisza Istvánnal, Vázsonyi lemondott. Lemondásakor a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntették ki, amit eddig zsidó politikus még meg nem kapott. A Hadikkormányt támogatta és annak érdekében több ízben volt a királynál kihallgatáson. A forradalom kitörése után elhagyta Magyarországot és a bolsevizmus bukásáig részben Münchenben, részben Svájcban tartózkodott. 1921-ben Elsőrendű BÚTOROM legelőnyösebben Míiller A. Géza bútorgyárosnál kaphatók. Rpest, VL, Csengery-u. 29. (Király-utca sarok)