1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - enyedi Veress Ferenc - Dr. Viczián István

423 tért haza és ekkor újjászervezte a demokrata pártot. A múlt választáson Budapest IX. kerülete (a régi terézvárosi kerület) választotta meg. A mostani választások alkalmával a budapesti II. kerületben kapta mandátumát lajstromos titkos szavazással, mint a szövetkezett liberális és demokrata pártok listavezetője. A külügyi, a közjogi, a pénzügyi és az összeférhetlenségi állandó bizottság tagja. enyedi Veress Ferenc. (Gáva, kp.) 1854-ben született a szabolcsvármegyei Balgán. Református, nos. kisgazda. Elemi iskoláit BaLsán, Sárospatakon pedig egy gimnáziumi osztályt végzett. Kora ifjúságától a gazdaságnak: élt. Harminc év óta tagja Szabolcsvármegye tvli. bizottságának, negyven éve pedig Balsa község képviselőtestületének. Elnöke a Balsai Hitelszövetkezetnek, a Balsai Hangya Fogyasztási Szövetkezetnek, igazgatósági tagja a szabolcsmegyei dadái járási mezőgazdasági kamarának, tagja a Szabolcsmegyei Gazdasági Egyesületnek és a Turáni Körnek. Politikailag mindig függetlenségi és 4S-as érzelmű volt. Most a Keresztény kisgazda-, földmives- és polgári párt programmjával választották meg Gáván 3037 választó ajánlásával 48 abszolút szótöbbséggel, Wagner Károly (pártonkívüli) és Birgmayer Győző (keresztény földmives és polgári párti) jelöltekkel szemben. Tagja a kérvényi és közigazgatási bizottságnak. Dr. Viczián István (Nagykáta, kp.) 1874-ben született a pestvármegyei Tápiószelém Református, nős, belyettes belügyi államtitkár és fölcEbirtokos. Atyja is földbirtokos volt. Elemi iskolát Tápiószelén, a középiskolát Besztercebányáin és Szolnokon végezte el. A budapesti tudományegyetem

1 jogi fakultásaim államtudományi doktorrá avatták. Tanulmányai befejeztével megfordult Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Dániában, Svédországban és a Balkánon. Közismert szakmunkái: „A községi szervezet főbb kérdései". (1909.) „A falu háztartása és közjóléti intézményei

11

. (Pallas-kiadás, 1914.) „A drágaság igazi oka és a kibontakozás", melyet a Gazdaszövetség pénzügyi bizottságában is bemutatott és 1921 novemberébe© a Gazda-