1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - széki gróf Teleki Pál dr.

404 vett részt. Vitéz magatartásáért a -Signum Laudisaal és a Károly csapatkereszttel tüntették ki. 1900 óta Zala várme­gye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja. Igazgatósági tagia az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület-nek, a Magyar Gazdaszövetség-nek és a Szőlősgaz­dák Országos Egyesületé-nek, elnöke a Zalavármegyei Gazdasági Egylet-nek. Már a múlt nemzetgyűlésnek is tagja volt, melyen a mezőgazdasági érdekképviselet, va­gyonváltság, borértékesítés és hadifogolyügyröl mondott nagyobb beszédeket. Tagja yolt a földmivelési, közigazga­tási és igazságügyi bizottságnak. A Keresztény Nemzeti Egyesülés (Ernst-féle) többségi pártjának programmjával választotta meg a zalaszentgróti kerület, 2600 választó ajánlása folytán, 5000 szavazattal, Blaha Sándor (Kor­mánypárt) és Fangler Béla (Keresztény Nemzeti Földmi' ves és Polgári Párt) 2000 szavazatával szemben. Az ui nemzetgyűlésen földmivelési és közigazgatási kérdésekkel kivan foglalkozni. Tagja a földmivelésügyi, közigazgatási, mentelmi és védeiröbizottságnak. Utóbbinak jegyzője. széki gróf Teleki Pál dr. (Széped I., kp.) 1879-ben született Budapesten. Ref. nős, földbirtokos, egyetemi tanár, volt miniszterelnökrKüZépiskoláit a buda­pesti piarista gimnáziumban végezte, azután a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott és egy évig a magyar­óvári gazdasági akadémia hallgatója is volt. Jogi tanulmá­nyai mellett az egyetemen földrajzi és geológiai előadáso­kat is hallgatott. 1903-ban jogi- és államtudományi dokto­rátust tett, de ettől fogva jogi tanulmányokkal már alig foglalkozott ós inkább a földirajzi és kartográfiai stúdiu­mok íelé fordult. Előbb Európában tett nagyobb tanul­mányutakat, majd Északafrikába, azután Japánba utazott, ahonnan visszatérve. 1909-ben egy nagy munkája jelent meg Atlasz a japán szigetek kartográfiájához cimén, mely az egész tudományos világban nagy feltűnést keltett. A francia Société de la Géographie a Jontará-dijjal tüntette ki. A művel Teleki Pál beigazolta, hogy Columbus Kristóf Amerika felfedezésekor tulajdonképpen a japán szigetekét kereste. 1909-ben a nemzetközi geográfiai kongresszuson tudományos munkálkodásának alapján beválasztották a régi térképek tanulmányozásaira kiküldött hetes bízott-

Next

/
Thumbnails
Contents