1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Rupert Rezső

371 Dr. Rupetrt Rezső. (Devécser, lib. ell.) 1880-ban született Devecserben. Róm. kath., nőtlen, ügyvéd. Atyja kisiparos volt. A középiskolát Pápán a bencés- és Veszprémben a piarista gimnáziumban vé­gezte. A jogot az egri jogakadémián és a budapesti tu­dományegyetemen hallgatta és itt tette le a jog- és állam­tudományi doktorátust. Ügyvédi oklevelet szerzett és 1909-ben irodát nyitott Veszprémben. Mint népfölkelö fő­hadnagy végigküzdötte a háborút. Már fiatal ügyvéd ko­rában élénk részt vett Veszprém város és Veszprém vár­megye közéletében és hamarosan városi képviselőtestü­leti és megyei törvényhatósági bizottsági tag lett. Szer­kesztője volt a veszprémi keresztény és konzervatív kö­rök helyi lapjának, a Veszprémi Hirlap-nak. A Károlyi­forradalom alatt még a keresztény és konzervatív poli­.tika hive' volt ugy, hogy a kommün kitörésekor le is tartóztatták és egy hónapi fogság után halálra ítélték. Sikerült azonban a terroristák elöl menekülnie és nagy­nehezen Bécsbe jutott, ahol az akkor Bécsben megjelenő Pester Lloyd-ba irt alapos készültségre valló cikkeket. Azután résztvett a feldbachi ellenforradalmi zászlóalj megszervezésében és azzal együtt vonult'be a kommün bukásakor Nagyma^yarországra. Újra átvette a Vesz­prémi Hirlap szerkesztését és hozzálátott a kisgazda tár­sadalom megszervezéséhez. Az 1920. évi nemzetgyűlési választások alkalmával a devecseri kerület választotta meg kisgazdapárti programmal. Már a múlt nemzetgyű­lés legelső korszakában elhajlott a kisgazdapárt eredeti programmjától és mindjobban eltávolodva a keresztény és nemzeti iránytól, a liberális körök politikai céljainak szolgálatába állt ugy, hogy végül is 1921 májusában szemben találta magát egész pártjával és kénytelen volt abból kilépni. A múlt nemzetgyűlésen számtalan beszé­det és interpellációt mondott, amelyekben többek között ass államfői hatalom szűkítését és az államforma kér­désében népszavazást követelt. Ismételten felszólalt a ka­tonai kérdésekben és a nemzeti hadsereg tisztikarának állandó birálgatásánál több izben olyan módszerekhez is folyamodott, amelyek a tisztikar általános felháboro­dása: idézték elő és egy ízben Rupertnek egy kávéház­ban történt inzultálásához vezettek. Több beszédet mon­24*"

Next

/
Thumbnails
Contents