1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Saly Endre

372 dotc '8 sajtószabadság kérdésében is, továbbá a numerus clausus, a párbaj ellen stb. és Kossuth Lajos emlékének törvénybeiktatását is követelte. Cikkírója a Pester Lloydnak és a Világ-nak és szívesen látott vendége a régi liberális, demokrata, radikális és októbrista köröknek. Egyik meghívott vendége volt az Erzsébetvárosi Körnek is ugyanazon az estén, amikor ismeretlen tettesek bombamerényletet követtek el a kör ellen. A merénylet előkészítéséről előzetes tudomása is volt és a múlt nemzetgyűlés utolsó ülésén ezt be is jelentette. Késedelmesen jelent meg az Erzsébetvárosi Kör emlékezetes vacsoráján és így szerencsésen megmenekült. Parlamenti működésével általában a szélső radikális és októbrista irányzatok szolgálatában áll. A múlt nemzetgyűlésen tagja volt az igazságügyi, közjog'i, mentelmi és véderő bizottságnak. A nemzetgyűlés végéig pártonkívüli képviselő volt, a választások előtt azonban csatlakozott a Független Kisgazda, Földmíves és Polgári Pálihoz (Rassay-párt) és ennek programmjával lépett fel újra régi kerületében, Devecserben, ahol ellenjelöltjei Jókay Ihász Miklós (Kormánypárt) és Tauffer Gábor (Keresztény Nemzeti, Földmíves és Polgári Párt) voltak. A pótválasztáson 743 szavazattal győzött Tauffer Gáborral szemben, de mandátumát megpeticionálták. Tagja a mentelmi és igazságügyi bizottságnak. Saly Endre. (Pestkörnyék, szoc. dem.) 1872-ben született a vasmegyei Kolta községiben. Ág. ev., nős, lapszerkesztő, volt munkásbiztositó pénztári tisztviselő. Kijárta nz elemi iskolát, azután szabóinas lett. Mikor mint segéd felszabadult, Győrbe ment. ahol 1893-ig dolgozott. Ugyanebben az évben bevonult katonának s ,a katonai évek letöltése után, 1896-<b3n Budapestre került, aihol mint szabósegéd dolgozott. Közben tagja lett a budapesti szabómunkások szakegyletének, amely először jegyzőjjévé, késöWb alelnökévé, majd elnökévé s az 1901. évi közgyűlésen pénztárosává választotta meg. 1906-iban a Budapesti Szabósegédek Betegsegélyztö Pénztáránál vállait' alkalmazást, majd később az Általános Betegsegélyzö Pénztárhoz és innen a Budapesti Kerületi Munkásbiztositó Pénztárhoz került. 1920-ban ebből az állásából elmozdították. Ekkor a Magyarországi Szociáldemokrata Párt