1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - jákfai Gömbös Gyula

250 lett. A hadi iskolában nagy feltűnést keltett egyik előadása, amely az önálló magyar hadsereg érdekében szólt. A háború kitörésekor a hadiiskolából a hadseregparancsnokság a zágrábi 13. hadtest vezérkari osztályába osztotta be. Ebben a beosztásban vett részt az 1914. évi szerbiai hadjáratokban. 1914 szeptemberében az ellenség előtt tanúsított bátor és eredményes magatartásáért a katonai érdemkereszttel tüntették ki. 1915 februárjában a hadtesttel együtt a Kárpátokba került és a PflanzerBaltin-hadseregnek kárpáti átkelésében vett részt, részint mint hadsereg-vezérkari, részint mint hadtest-vezérkari tiszt. Galíciában és Bukovinában maradt egészen 1916 júniusig, részben a 13. hadtestparancsnokságnál, részben a 42. hadosztály, részben a 83. dandárparancsnokságnál, mint vezérkari tiszt. Az oknai áttörésnél az oroszok egy éjjeli rohamánál megsebesült és visszakerült a mögöttes országrészekbe, ül. Bécsbe. Innen felgyógyulása után a honvédelmi minisztériumba osztották be. 1916 őszén a román betörés alkalmával a magyar kormány Betegh erdélyi kormánybiztos mellé osztotta be, aki mellett, mint az evakuálási osztály vezetője intézte Erdély kiürítését. A románoknak Erdélyből való kiveretése után a belügyminisztériumba osztották be, ahol a repatriálásokat végezte. Itt 1917 januárig teljesített szolgálatot és ekkor a honvédelmi minisztérium elnöki osztályába került. Amikor báró Hazai Samut pótlásügyi főnökké nevezték ki, ez magával vitte Bécsbe és a pótlásügyi főnökségnél egész 1918 októberig teljesített szolgálatot. A forradalom kitörésekor liazavezenyelték és beosztották a honvédelmi minisztériumba, majd pedig Ballá Aladár akkori zágrábi követ mellé került, mint katonai attasé. December 6-án a hadügyminisztérium hadműveleti osztályában a Balkáncsoport vezetésével bízták meg. Bár mindig a független Magyarország híve volt, kezdettől fogva bizalmatlansággal viseltetett a Károlyi-forradalommal szemben és amidőn látta, hogy minden fáradozás dacára a forradalmi kormányt irányának helytelenségéről meggyőzni nem lehet, több barátjával együtt 1919 januárjában belépett a Magyar Országos Véderő Egyesületbe. A MOVE 1919 január 19-én egy, a nemzeti irány érdekében és gróf Károlyi Mihály ellen mondott beszédének hatása alatt elnökévé választotta. Mint a MOVE elnöke az ország ellenforradalmi megszervezésén fáradozott és már akkor