1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - gyulai Gaál Gaszton

247 ban meg Zalában bujdosott egészen a kommün bukásáig. Bujdosása közben tüdőgyulladást kapott, minek követ­keztében csak augusztus közepén került ismét haza birtokára. A Friedrich-kormány 1919 szeptemberében kinevezte Somogy, Tolna és Baranya vármegye terü­letére kerületi kormánybiztosnak s amikor a somogy­megyel főispáni állás megüresedett, kerületi kormány­biztosi teendői mellett a somogymegyei főispáni hivatal vezetését is rábizták. 1920 január elején a kerület kor­mánybiztosi és főispáni állásáról lemondott és elvállalta régi kerületének, a lengyeltóti kerületnek jelöltségét. Mint kisgazdapárti jelölt lépett fel s a kerület egy­hangúlag választotta meg ismét. Amikor az Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földmíves Párt meg­alakult, ehhez csatlakozott, 1920 szeptemberében azon­ban, mivel a kormány pénzügyi politikáját nem helye­selte, kilépett a pártból. Mikor a kereszténypárt és a kisgazdapárt széjjelvált, ismét belépett a kisgazdapártba és annak alelnöke lett. Míg a nemzetgyűlés elnöke nem lett, tagja volt a közjogi, külügyi és a pénzügyi bizott­ságnak. Az agrár érdekek védelmében több beszédet mondott, felszólalásaival mindenkor lekötötte a nemzet­gyűlés minden oldalának figyelmét. 1921 július 30-án Rakovszky Istvánnak, a nemzetgyűlés elnökének lemon­dása után a Ház egyhangúlag őt választotta meg a nemzetgyűlés elnökévé. 1922 január 20-án a nemzet­gyűlés termében összeszólalkozott Beniczky Ödönnel, aminek következményeit magára nézve azzal vonta le, hogy lemondott az elnökségről és Beniczkyvel meg­verekedett. A nemzetgyűlés azonban ragaszkodott min­denkor pártatlan és igazságos elnökéhez és január 26-án újból megválasztotta. A nemzetgyűlés végén, a választó­jog körül támadt ellentétek eliminálásán fáradozott és mivel kilátás volt a megegyezésre, február 15-én, tehát a nemzetgyűlés utolsó napján még a Ház óráit is meg­állíttatta, hogy a választójogi javaslatot le lehessen tár­gyalni. Minden igyekezete azonban, mint ismeretes, hiábavalónak bizonyult. Most is a lengyeltóti kerület választotta meg egyhangúlag a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt programmjával. Az új nem­zetgyűlés is elnökévé választotta, ez év augusztus 8-án azonban a kormány földadójavaslata miatt ismét kilépett a kormánypártból, és leköszönt az elnöki méltóságról is.

Next

/
Thumbnails
Contents