1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.
VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Giessvvein Sándor
248 Giessvvein Sándor (Magyaróvár, ker. éli.) 1856-ban született Tatán. Középiskolai tanulmányait részben a tatai algimnáziumban, részben a győri főgimnáziumban végezte. A theológiát a bécsi Pazmaneumban és a budapesti központi papnevelőben hallgatta. Papi hivatását, mint segédlelkész 1878-ban kezdette meg Kismartonban. 1880-ban a budapesti egyetemen a hittudományok doktorává avatták. 1881-ben a győri katholikus tanítóképzőintézet tanára, 1883-ban a győri egyházmegyei hivatalnál szentszéki jegyző és titkár lett és itt 1897-ig működött. Ekkor a győri székesegyházhoz kanonokká nevezték ki. 1909-ben pápai prelátus lett. Külföldi tanulmányutakat tett főként Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban. Angolországban, Egyptomban, Palesztinában és az Egyesült Államokban. Tagja volt 1895-től Győr város törvényhatósági bizottságának, Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának, jelenleg pedig Győr vármegye törvényhatósági bizottsági tagja. Nagy irodalmi tevékenységet fejt ki és az egyházi irodalmon kívül különösen behatóan foglalkozik a nyelvészettel, egyptologiaval és az asszirológiával. Munkái nemcsak magyar, hanem latin, német, francia és eszperantó nyelven is megjelentek. Első munkája, amellyel díjat is nyert, Assur és Mizraim tanulsága, megjelent 1887-ben. Második munkája: Az összehasonlító nyelvészet főproblémái 1890-ben jelent meg. Ugyanennek német kiadása: Die Hauptprobleme cler Sprachtvissenschaft, megjelent 1892-ben. Szociológiai munkái közül nevezetesek: Keresztény világnézet és társadalmi problémák (1904), Szociológia és történelembölcselet (1906). Ugyanez megjelent 1908-ban Bécsben német nyelven is. Egyptom és a biblia című műve 1910-ben jelent meg Budapesten. Kereszténység és békemozgalom (1913), németül Der Friede CÍiristi, (Bécs, 1914-ben) címen jelent meg. A napisajtónak is szorgalmas munkása. Egy éven keresztül a Dunántúli Hírlap főszerkesztője is volt. A társadalmi élet terén is élénk tevékenységet fejt ki. 1897-ben Győrben megalakította a Keresztényszociális Munkásegyesületet s a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének, továbbá a Magyar Békeegyesületnek elnöke lett. Társelnöke a La Fontaine Társaság-nak, alelnöke volt