1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - nagyapponyi gróf Apponyi Albert dr.

189 séget fejtett ki. A Tisza-kormány lemondása folytán beállott válság alatt szintén azok közt volt, akiknek nézetét a király a helyzetről kikérte s egyike volt az öt pártvezérnek, akiket a király 1905 szeptember 23.-án fogadott. Az 1905/6. évi válság alatt a nemzeti ellenállás egyik legkiválóbb vezére és irányítója volt. Igen sok város és község díszpolgárává választotta. 1905-ben ő szerkesztette a szövetkezett ellenzék felirati javaslatát. A delegációnak mindig egyik legtevékenyebb tagja volt, kivéve az 1895—1897-i delegációkat, amelyekbe jelölteíését nem kívánta. A béke helyreállítása után a Wekerle-kabinetben elvállalta a vallás- és közoktatásügyi tárcát. Az ő nevéhez fűződik a néptanítói fizetésrendezésről, az állami és a nem állami elemi iskolák jogviszonyainak szabályozásáról és a népoktatás ingyenességéről szóló törvénycikk. Hitoktatási nyelvrendeletében a magyar nyelv használatának tágabb teret biztosított. Minisztersége alatt a népnevelés költségvetése huszonnégy millióról harminckilenc millióra emelkedett. A kultúra decentralizációja és a vidék szellemi életének föllendítése érdekében több vidéki gócponton kultúrházakat létesített. A kultuszügyek terén befejezte az új kongruatörvényt. A katholikus autonómia megvalósításarol és az 1848. évi XX. törvénycikk teljes végrehajtásáról, valamint a középiskolai reformról szóló törvényjavaslatai már a minisztertanácson is keresztül mentek, de az 1909-ben kitört válság miatt nem voltak megvalósíthatók. 1910 januárjában megvált tárcájától. Sokáig elnöke volt a Szent István-Társulatnak; erről a tisztségről azonban 1888-ban lemondott. 1893-ban a Kisfaludy-Társaság rendes tagja lett s székfoglalóul az 1895-i díszülésen Aesthetika és politika című értekezését olvasta fel. 1896-ban a budapesti kir. m. tudományegyetem jogi fakultása, 1909-ben az orvosi fakultás tiszteletbeli doktora lett. Beszédeinek kétkötetes gyűjteménye 1896-ban jelent níeg. 1898-ban a magyar tudományos akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Már hosszú idő óta általánosan ismert és tisztelt vezető alakja az interparlamentáris konferenciának. 1899-ben a magyar csoport elnökévé választotta a lelépett Széli Kálmán helyére s e minőségében a konferenciák tanácskozásaiban több ízben elnökölt. Nagy zenekedvelő s a filharmonikus zenekari hangversenyek megalapításában és fejlesztésében nagy része van. Társadalmi, emberbaráti