1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - nagyapponyi gróf Apponyi Albert dr.

190 intézmények terén élénk tevékenységet fejtett ki. A poliklinikai egyesület Schlauch Lőrinc halála után elnökévé választotta. 1897 március 1-én Bécsben egybekelt Mensdorí'f-Pouilly Klotild grófnő csillagkeresztes hölggyel. 1901-ben valóságos belső titkos tanácsos lett. 1881 óta állandóan Jászberényt képviseli. 1896-ban heves küzdelme volt Erdélyi miniszterrel, 1901-ben pedig Almássy Gézával. Az 1905-i és 1906-i általános választások alkalmával egyhangúlag nyerte el a város mandátumát. A koalíció bukása után kettészakadt a függetlenségi és 48-as párt. Apponyi Albert gróf Kossuth Ferenc pártjához csatlakozott és ennek a pártnak Kossuth Ferenc halála után 1914-ben elnöke lett. Az obstrukció idején a mentelmi bizottság őt is kizárta a képviselőház üléseiről, Tisza István gróf pedig a mentelmi bizottság javaslata alapján hozott házhatározatnak vele szemben is érvényt szerzett. A háború kitörésekor ő is részt vett abban a munkában, amely a kormány és az ellenzék között a treuga Deit létesítette és az országra kényszerítést harcban egységes közvéleményt állított a kormány mögé. A pártközi béke azonban 1916-ban felborult. Az ellenzék ugyanis azt követelte, hogy a külügyek és hadügyek ellenőrzésére az ellenzék tagjaiból egy parlamenti bizottság küldessék Bécsbe. Miután a kormány hozzájárult az ellenzék eme követeléséhez, ez Apponyi Albert grófot, Andrássy Gyula grófot és Rakovszky Istvánt küldte ki az ellenőrző bizottságba. Burián István báró akkori külügyminiszter azonban oly ridegen fogadta az ellenzéki bizottságot, hogy az azonnal visszatért Budapestre és lemondott megbízatásáról. A választójog kérdésében híve volt a hősök választójogának és amikor Tisza István gróf 1917 áprilisában demisszionált, az őt követő Eszterházy-kormányban és mindkét Wekerlekabmetben Apponyi Albert ismét kultuszminiszter lett. 1918 nyarának derekán azonban leköszönt. A forradalmak idején teljesen visszavonult a politikától, a kommunizmus alatt pedig menekülnie kellett. Mivel vasúton nem hagyhatta el a fővárost, kocsin menekült és egyideig Fehérmegyében, majd a Dunántúl más vidékein húzta meg magát. Átjutva a Dunán, pozsonymegyei éberhardi birtokára vonult vissza és csak jóval a Jvommün összeomlása után 1919 novemberében jött vissza Budapestre. Résztvert azokban a tárgyalásokban, amelyeket Sir