1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - nagyapponyi gróf Apponyi Albert dr.

187 legitimisták jelentékeny erőveszteségét eredményezte. Az új nemzetgyűlésbe Andrássy Gyula gróf lajstromos titkos választás útján Budapest I. választókerületében jutott mandátumhoz. Tagja a külügyi és a közjogi bizottságnak. nagyapponyi gróí Apponyi Albert dr. (Jászberény, pk.) 1846 május 29-én Bécsben született R. kath., nős, földbirtokos, a főrendiház tagja. Fia néhai György gróf volt udvari kancellárnak. Első nevelését az apai háznál kapta. 1857-ben beíratták a kalksburgi jezsuiták hires nevelőintézetébe, hol 1863-ig maradt. A jogot két évig Bécsben, két évig Pesten hallgatta. 1868-ban külföldre utazott s hosszabb időt töltött Németországban és Franciaországban, hol politikai és nemzetgazdasági tanulmányokkal foglalkozott. A szuezi csatorna megnyitására Egyiptomba utazott. 1870-ben visszatért s 1872-ben Szentendrén képviselőnek választották. 1875-ben a választásoknál négy helyen kisebbségben maradt s csak 1877-ben juthatott be mint a bobrói kerület képviselője. Első parlamenti fellépésekor a gyámügyi törvény tárgyalásánál feltűnést keltett szónoki képességével. Működésének súlypontját ekkor a közgazdasági kiegyezésre s ebben kivált a kereskedelmi s külügyi politika kérdéseire fektette. A Sennyeypárt híve volt, de midőn Sennyey visszavonult és az egyesült ellenzék megalakult, ehhez csatlakozott és e pártban, mely az 1887.-Í országgyűlés vége felé a „nemzeti párt" nevet vette fel, nemsokára vezérszerephez jutott. A közigazgatási reformjavaslatot a bizottsági és képviselőházi tárgyalások alkalmával támogatta mindaddig, míg a kormány a kétszakaszos elvi jelentőségű törvényjavaslatot nyújtotta be, amikor újra ellenzéki álláspontra helyezkedett. A polgári házasság behozatalára a parlamenti első lökést annak idején az ő felszólalása adta; a reformjavaslat beterjesztése alkalmával azonban a polgári kötés kötelező formáját ellenezte és nem szavazta meg. A Wekerle-kormány bukása után az ellenzékiek közül elsőnek hivatott meg a királyhoz. A Bánffy-kormányt különösen a katonai kérdésekben támadta. Magyarország ezeréves ünnepe alkalmából azonban a pártközi békét proklamálta. 1897 végén hozzájárult Ausztriához való viszonyunk ideiglenes rendezé-