1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A kormány tagjainak életrajzi adatai - thumburgi gróf Klebelsberg Kunó dr. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter

171 thumburgi gróf Klebelsberg Kunó dr. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1875-ben született az aradmegyei Magyarpécskán. Róm. katholikus, nős, v. b. t. t. Az elemi és középiskolát Székesfehérváron végezte a cisztercita-gimnáziumban. A jogot a budapesti, berlini és müncheni egyetemeken hallgatta és tanulmányait a párisi Sorbonnen, a Collége de Fran<?eben egészítette ki. A jog- és államtudományi doktorátust a budapesti egyetemen szerezte meg. Külföldi tanulmányújtai során megfordult Németországon és Franciaországon kívül Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Marokkóban, Hollandiában és Belgiumban. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Magyar Történelmi Társulat elnöke, a Pedagógiai Társulat tiszteletbeli tagja, a Statisztikai Társaság igazgatósági tagja; tagja a Műemlékek Országos Bizottságának, a Nemzeti Kaszinónak stb. Ő szervezte meg az Altruista Nyomdát és a Cisztercita Diákok Szövetségét (utóbbit Gaál Gasztonnal és Zichy János gróffal együtt.) A Történelmi Társulatban, amelynek évek hosszú sora óta elnöke, számos külpolitikai beszédet mondott és kiadta Széchenyi István gróf döblingi irodalmi hagyatékát. Mint hisztorikus részt vett a bizánci turkológiai kutatásokban és megszervezte a konstantinápolyi magyar intézetet. X Budapesti Szemlé-nék 1917-i évfolyamában az iskolán kívüli népoktatás problémáit ismertette. A Budapesti Hirlap~bm számos egyházpolitikai és alkotmányjogi cikke jelent meg. A külföldi egyetemekről 1898-ban Bánffy Dezső báró hívására jött haza és ekkor a miniszterelnökségen fogalmazónak nevezték ki. Tisza István gróf első miniszterelnöksége alatt a miniszterelnökség III. osztályának élére került és a nemzetiségi ügyeken kívül a római Szentszékkel folyó tárgyalásokat vezette. 1910-ben közigazgatási bíró lett, 1912-ben pedig beválasztották a hatásköri bíróságba. 1914 elején a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak adminisztratív államtitkára lett és mint ilyen újjászervezte a kultuszminisztériumban a népoktatási közigazgatás külső szervezetének reformját és részt vett a hajdudorogi görög katholikus püspökség létesítésében. A háború folyamán megszervezte a rokkantügyet és elnöke lett a Hadigondozó Hivatalnak. A király a nép-