1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A kormány tagjainak életrajzi adatai - daruvári Daruváry Géza dr. m. kir. igazságügyminiszter

168 Odesszában érte, ahonnan sok nehézség után érkezett haza a keleti hadseregparancsnokság romjaival. A Károlyi-rezsim idején Bartha hadügyminiszter a hadseregfőparancsnoksággal kínálta meg, amit el is fogadott azzal a feltétellel, hogy hatezer főnyi megbízható karhatalmi csapatot szervezhessen a rend fentartása- végett. Ez azonban Pogány József ellenállása miatt nem sikerült és ezért állásáról lemondott. A proletárdiktatúra idején Szentmártonkátán húzódott meg egy barátjánál. 1919 júniusában Szegedre ment, a vörösök azonban útközben elfogták, le is tartóztatták, de mégis sikerült átszöknie Szegedre, ahol hadügyminiszter lett. 1920 decembere óta honvédelmi miniszter. Az ő nevéhez fűződik az új honvédségi törvény, a hadiváltságtörvény és a békeszerződéssel kapcsolatos törvények végrehajtása, a csendőrség átszervezése, a folyam- és vámőrség felálítása stb. Belpolitikai kérdésekkel nem foglalkozik s a választások alkalmával nem lépett fel sehol. damvári Daruváry Géza dr. m. kir. igazságügy miniszter 1866 január 12-én született Budapesten. Róm. kath, nőtlen. A király kabinetirodájának főnöke volt. Atyja Daruváry Alajos a m. kir. Kúria másodelnöke volt. A gimnáziumot a budapesti tanárképző főgimnáziumban és Besztercebányán végezte és a budapesti tanárképző főgimnáziumban tette le az érettségit. A jogot 1884-ben és 1885-ben a lipcsei egyetemen, 1885—1888-ig pedig a budapesti tudományegyetemen hallgatta. A budapesti egyetemen avatták jogi- és államtudományi doktorrá 1890-ben. 1892-ben ügyvédi, diplomát nyert és 1894-ben letette a konzuli vizsgát. Önkéntesi évét a 13. huszárezrednél szolgálta le 1887-ben. Joggyakorlatát Hódossy . Imre volt országgyűlési képviselő, budapesti ügyvéd neves irodájában szerezte meg. De csak két esztendeig dolgozott ügyvédi irodában, azután a bírósághoz ment. 1890-ben nevezték ki törvényszéki joggyakornoknak, de már az 1891. év végén segédfogalmazó lett az igazságügyminisztériumban, 1893-ban pedig miniszteri fogalmazó. Ekkor diplomáciai pályára lépett és a génuai és marseillesi főkonzulátusnál végezte konzuli próbaszolgálatát 1893—1894-ben. 1895 januárjában kinevezték