1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A kormány tagjainak életrajzi adatai - bethleni gróf Bethlen István dr. m. kir. miniszterelnök

164 1921 október végén Pécsett beszédet mondott a királykérdésről, holott ugyanakkor a király a kormány tudta nélkül másodszor is visszatért az országba. A király második visszatérése alkalmával kiadta a parancsot az ellenállásra a királlyal érkező csapatokkal szemben és a külpolitikai helyzet kényszerítő hatása alatt kénytelen volt a királyt előbb Tatán, majd Tihanyban internálni s végül kiadni az antantnak. Az összkormány nevében 1921 novemberében ő terjesztette be az 1921: XLVIL t.-c.-t. a Habsburg-ház detronizálásáról. A trónfosztó törvényjavaslat törvénybeiktatása után beadta a lemondását s a kormányzó a lemondást el is fogadta. Egyben Bethlent bizta meg újból a kormányalakítással, aki ezúttal belügyminiszternek gróf Ráday Gedeon helyébe gróf Klebelsberg Kunót, földmívelésügyi miniszternek nagyatádi Szabó István helyébe Mayer Jánost neveztette ki, mig Bernolák Nándor helyébe népjóléti miniszter Vass József lett és Kállay Tibor dr. is átvette a neki fenntartott pénzügyi tárca vezetését. A király második visszatérési kísérlete alkalmával tanúsított rendelkezései és a Habsburg-dinasztia detronizálása miatt élesen szembefordult vele gróf Apponyi Albert és gróf Andrássy Gyula is úgy, hogy ettől kezdve a nemzetgyűlésben nyugalmas parlamenti munkát kifejteni nem lehetett. Ezért nem lehetett törvényerőre emelni a Bethlen által benyújtott választójogi javaslatot sem, amiért azt rendeleti úton léptették életbe. A kormánynak ezt a lépését a február 21-én a kormányzó elnöklete alatt megtartott országbírói értekezlet már eleve szankcionálta. Gróf Apponyi Albert és az egész ellenzék azonban Bethlen Istvánnak ezt a lépését alkotmány- és törvényellenesnek jelentette ki, mindazonáltal a választásokon a múlt nemzetgyűlésen képviselt összes pártok, ezenkívül még a 48-as Kisgazdapárt, a Függetlenségi és 48-as párt és a Szociáldemokrata párt is résztvett. A múlt nemzetgyűlés vége íelé gróf Bethlen István felszólította a parlamentben nem képviselt polgári pártokat a Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földmíves párthoz való csatlakozásra s a hívó szóra a Rendpárí testületileg, a Nemzeti Középpárt jórésze és a Függetlenségi és 48-as párt jobboldali csoportja is csatlakozott gróf Bethlen Istvánhoz. A polgári elemekkel kiegészített párt ekkor vette fel a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt elnevezést. A mostani válasz-