1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A kormány tagjainak életrajzi adatai - bethleni gróf Bethlen István dr. m. kir. miniszterelnök

163 Pál miniszterelnökké való kinevezése után került. Néhai Károly király első visszatérési kísérlete alkalmával 1921 áprilisában a kormányzó Andrássy Gyulával és Graíz Gusztávval együtt őt bízta meg azzal, hogy a királyt kellőképpen informálja a kül- és belpolitikai helyzetről és bírja rá a Svájcba való visszatérésre. 1921 április 14-én Teleki Pál gróf lemondása következtében újból megbízást kapott kabinetalakításra és ez alkalommal a kormányt egy nap alatt meg is alakította. Nagyjából a régi kabinetet tartotta meg, a külügyi tárcát azonban Gratz Gusztáv helyett gróf Bánfíy Miklóssal, a népjóléti és munkaügyi tárcát Benárd Ágost helyett Bernolák Nándorral, a belügyi tárcát Ferdinándy Gyula helyett gróf Ráday Gedeonnal, a közélelmezésit pedig Mayer Jánossal töltötte be. Április 19-én a nemzetgyu,lésben tartott expozéját nagy tetszéssel fogadták, programmjának megvalósítását pedig gyors ütemben vitte keresztül. Első kormányelnökségének idejében szabadult fel a gabonaforgalom, Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter pedig a pénzügyi rekonstrukciót célzó javaslatait ez időben terjesztette a Ház elé. Október első felére esik gróf Bethlen István kormányelnöki működésének egyik legnagyobb sikere, amelyet nemcsak a bel-, hanem a külföldi közvélemény is világraszólónak ismert el. Ez a velencei konferencia megállapodása volt Nyugatmagyarországra nézve. A konferencián gróf Bethlen István az osztrák kancellárral kötött szerződés értelmében visszaszerezte Sopron városát és környékét, amelyet a trianoni és st. germainei szerződés Ausztriának ítélt. Gróf Bethlen István ez alkalommal hármas sikert aratott. Egyrészt elérte azt — ami eddig egy kormánynak sem sikerült — hogy a magyar kormányt nemzetközi konferenciára hívták meg és ott, mint egyenrangú féllel tárgyaltak vele, másodsorban rést ütött a párisi békeszerződések sérthetetlenségén, harmadsorban pedig — ami még a két előzőnél is fontosabb — sikerült megtennie az első békés lépést a régi integer Magyarország felé és területünk egy részét egyetlen vértelen ütközettel vissza szereznie. Gróf Bethlen Istvánnak ez a nagy külpolitikai sikere minden oldalon elismerésre és méltánylásra talált, csak ott nem, ahonnan a kormányzás ezernyi nehézségeit lépten-nyomon a királykérdés felvetésével igyekeztek megnehezíteni. Hogy a kérdést nyugvópontra juttassa, u*