1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A kormány tagjainak életrajzi adatai - bethleni gróf Bethlen István dr. m. kir. miniszterelnök

162 társaság szolgálatába, egyideig visszavonult minden politikától, de már 1918 telén hozzálátott egy ellenforradalmi szervezet kiépítéséhez és 1919 február 12-ére egy értekezletet hívott össze, amelyen megalapította a Nemzeti Egyesülést. Az alakulás céljául a konzervatív nemzeti politikát tűzte ki szemben azzal az irányzattal, amely akkor az országot mind nagyobb veszedelembe sodorta. Az új párt ellenforradalmi célokért akart sorompóba lépni, de szervezeteit már nem építhette ki, mert kitört a bolsevismus. Bethlen Bécsbe volt kénytelen menekülni, ahonnan Szegedre ment. Itt nagy szerepe volt az ellenforradalmi mozgalmak megszervezésében s az ellenforradalmi kormány megalakításában. A szegedi kormány megbízásából később annak bécsi exponense lett és itt vezető szerepet vitt mindazokban az akciókban, amelyek a kommunizmus megbuktatását célozták. A kommunizmus bukása után hazajött és a Clark-féle tárgyalásokon vett részt. Már ekkor is több ízben emlegették miniszterelnöknek. Tagja volt a külügyminisztérium békeelőkészítő osztályának és a magyar békedelegáció előterjesztésének Erdélyre vonatkozó részét az ő vezetése és irányítása mellett állították össze. A békedelegáció egyik főmegbizottja volt. Neuillyből hazatérve a románok visszavonulása után a hajdúböszörményi kerületben pártonkívüli programmal fellépett, de Tasnádi Kovács Józseffel szemben kisebbségben maradt. 1919 július 19-én Simonyi-Semadam Sándor lemondása után a kormányzó megbízta Bethlen István grófot, hogy a Kisgazdapártból, a Keresztény Nemzeti Egyesülésből és a disszidensek csoportjából alakítson egy egységes kormánypártot, alakítson kormányt és álljon annak élére. Az egységes kormánypárt meg is alakult, a kormányalakítás azonban nem sikerült, mert Bethlen gróf több pártonkívüli politikust akart bevenni kabinetjébe, aminek következtében a miniszteri tárcák elosztása tekintetében a pártok részéről le nem küzdhető nehézségek merültek fel. A kormányzó ekkor gróf Teleki Pált bízta meg kormányalakítással, akinek ez sikerűit is. Pár héttel ezután szeptember 27-én a berlini követté kinevezett Emich Gusztáv lemondásával megüresedett hódmezővásárhelyi mandátumot nyerte el pártorikívüli programmal. A sikertelen kormányalakítási kísérlet után ismét a Menekültügyi Hivatal vezetését vette át, amelynek élére gróf Teleki