1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Kabók Lajos

99 szolgálatba lépett. Előbb szolgabíró,, majd 1910-bent tb. főjegyző lett. Vármegyei hivataloskodása alatt élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki; cikkei különböző fővárosi lapokban jelentek meg. 1917-ben jött be először a képviselőházba, amikor a felvidéki (beregmegyei) pótválasztáson Andrássy-párti programmal választották meg. Mikor a választójogi javaslat benyújtása után a párt belépett a 48-as kormánypártba, ő Bethlen István gróffal együtt megmaradt pártonkivülinjek, mert a választójog fökellékéül, a magyar írni-olvasni tudást követelte. Megtörténvén a megegyezés, Bethlen István gróffal együtt lépett be a kormánypártba. A kommün alatt, 1918. dec. 24-én az úgynevezett 10. néptörvény ellen erélyes akciót indított a Budapesti Hírlapban, a Pester TAoydban és más lapokban; cikkeiben különösen élesen támadta Jászi Oszkárt. Élénk részt vett a Nemzeti Egyesülés Pártjának létrehozásában, amelyet a Károlyi-uralom alatt Bethlen István gróf akart létrehozni Az első nemzetgyűlési képviselőválasztásokon pártonkívüli programmal lépett fel a beregszászi kerületben, de Hójj Imrével szemben megbukott. Az uj nemzetgyűlési választásokon egységespárti programmal a gödöllői kerületben kapott mandátumot. A nemzetgyűlésnek mindjárt első üléseim Nagy Ernő képviselővel kinos szóváltása volt, amelynek lovagias utón és a Ház előtt is folytatása lett. Kabók Lajos (Tatabányai kerület.) Született 1884-ben Szegeden. Egyszerű kisiparos család sarja. 1889-ben került Budapestre, azóta állandóan itt tartózkodik. A négy polgári iskola elvégzése után a géplakatosmesterséget tanulta, majd később elektrotechnikai gyárba kerülvén, elsajátította a müszerészmesterséget ós azóta mint müszeréssegéd dolgozott különböző elektrotechnikai gyárakban. 1906-ban bekerült a vasmunkásmozgalonilba. 1913-ban a Budapest és környékbeli műszerészszakma titkárává választotta, s azóta egyhuzamban mint titkár irányítja ezt a szakmát 1918. év elején, a Vas- és Fémmunkások Szövetsége vezetőségének meghívására bekerült a szövetség tisztviselői közé s miint a budapesti és környékbeli mozgalmi ügyek titkára vezeti és irányítja a budapesti és környékbeli mozgalmakat. 1918-ban a Magyarországi Vas- és FémmunkásSzövetség országos közgyűlése a szövetség alelnökévé választotta. 1919-ben a diktatúra bukása után a pártkongresszus beválasztotta a pártvezetőségbe. Esztendők óta végzi terhes föladatát munkástársai megbecsülésétől kísérve. A pártmozgalomból is kiveszi a maga részét. Tagja több munkásintézmény vezetőségének s ott érdemes munkásságot fejt ki. Az általános választásokon Tatabányán kapott mandátumot a szociáldemokrata párt programmjával Tobler János keresztényszociális jelölttel szemben nagy többséggel. 7*