1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Karafiáth Jenő clr.

100 Karaflátli Jenő clr. (Ipolyszalkai kerület.) 1883-ban született Budapesten, ahol atyja ügyvéd volt. Középiskoláit, valamint jogi és bölcsészeti tanulmányait Budapesten végezte el. Jog- és államtudományi doktor. Okleveles ügyvéd. 1906 óta a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnál működött és 1919. évi szeptember hó 20-án kincstári jogügyi igazgatóság tanácsosi székéből szólították el a beiügymiiiiisztériumba politikai államtitkárnak. Ezt az állását 1919. évi november hó 25-én a miniszterelnökségi államtitkársággal váltotta fel. Erről az állásáról a Simonyi-Semadamkormány alatt 1920 júniusban lemondott. Két évtizeddel azelőtt — egyetemi hallgató korában — mint az egyetemi ifjúság egyik yezére, az egyetemi zászlóaljak szervezését célzó országos mozgalomnak megindítója volt. Éveken keresztül ifjúsági elnöke volt és jelenleg diszelnöke a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klubnak. Megalapítója és tiszteletbeli elnöke a Budapesti Egyetemi Turista Egyesületnek. Elnöke volt az Ügyvédjelöltek Országos Egyesületiének is, mély egyesület erdemei elismeréséül szintén tiszteletbeli elnökének választotta meg. Megalapítója s mint főtitkár, vezetője volt a Köztisztviselő Ügyvédek Országos Szövetségének, ő alapította 1908-ban az egyetemet végzett magyar jogász társadalom részére a Magyar Jogász Sport Egylet-et (Jurista Klub), melynek azóta ügyvezető elnöke. Elnöke az Országos Céllövő Szövetségnek és a Főiskolai Sport Szövetségnek. Társ* elnöke az Országos Testnevelési Tanácsnak, a Magyar Atblétikai Szövetségnek és a Magyar Turista Szövetségnek. Ügyvezető elnöke a Nemzeti Klubnak. Azonkívül igazgató választmányi tagja az Általános Közjótékonysági Egyesületnek, a Magyar Gazdaszövetségnek, a Magyar Társaságnak, a Magyar Nemzeti Szövetségnek, valamint az Országos Kaszinónak. A pestszentlőrinczi hadi céllövő versenyek megrendezésének kezdeményezése is az ő nevéhez fűződik. Állandóan résztvett minden hazafias és nemzeti célt szolgáló társadalmi és kulturális mozgalomban és élénk, sikeres tevékenységet fejtett ki az irodalom terén, valamint a sajtóban is, ahol a napi- és hetilapokban sürün jelentek meg vezércikkei, illetve versei, tárcái és műfordításai. 1909. évben jelent meg első verses kötete Akkordok címmel. Egyik megalapítója volt az Önkéntes Örsereg-nek, továbbá Magyarország Területi Épsége Védelmi Ligájának, amelynek alelnöki tisztét töltötte be. Nagy érdeme van abban, hogy a nemzetgyűlési választásoknál a köztisztviselők passzív választójoga elösmerést nyert, mert az ezt célzó mozgalmat még a Károlyi-kormánnyal szemben indította meg és a megvalósulásig állandóan ébren tartotta. Az elmúlt nemzetgyűlésen a véderőbizottság elnöke volt. Az indemnitási viták során több ízben mondott figyelemreméltó beszédeket, több indítványát a Ház elfogadta. Az ő kezdeményezésére hozta meg a nemzetgyűlés az 1921. évi LIII. törvénycikket a test-