1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Huszár Dezső - Huszár Elemér

02 1 örvény hatósági bizottságának tagja 1898 óta és 1917 óta a vármegyei közigazgatási bizottságnak is. A választások^ so­rán Kaposváron lépett fel. Ereki Károly és Sávolt Ján<os voltak az ellenfelei. Sávolttal, a szociáldemokrata párt jelölt­jével pótválasztáson is meg kellett mérkőznie. 1976 szótöbb­séggel választották meg az egységes párt programul jávai. Huszár Dezső (Sárbogárdi kerület.) 1861-ben született ^Budapesten. Középiskoláit < Székes­fehérvárott a. ciszterciták főgimnáziumában, a jogot a budapesti egyetemen végezte el. Közpályáját Fejér vármegye közigazgatásánál kezdte 1887-ben. 1900-ban az adonyi járás főszolgabírója lett. Ebben az állásában a forradalom idejét, kivéve ^— képviselővé való megválasztásáig megmaradt. Fejér vármegye törvényhatóságának és közigazgatási bizott­ságának tagja. A háború alatt a polgári hadi érdemrend TI. osztályával tüntette ki a király. A nemzetgyűlési Akasz­tásokon mint az eqységespárt hivatalos jelöltje lépett föl a sárbog-árdi kerületben, ahol pótválasztáson Czeglédy Endré­vel, a kerület volt kisgazdapárti képviselőjével szemben 623 szótöbbséggel választották meg. Huszár Elemér (Bétsági kerület.) Földbirtokos. Ipolybalogon született 1883-ban. A buda­pesti Ferene József-intézet növendéke volt, majd jogot hall­gatott a budapesti tudományegyetemen, ahol államtudo­mányi államvizsgát tett. Jogi tanulmányai befejeztével a magyaróvári gazdasági akadémia előadásait hallgatta, aztán pedig külföldi tanulmányútra ment s beutazva Nyugat­európát, mezőgazdasági tanulmálnyokat folytatott. Hazai­tér ve átvette kelzegi (nógrádmegyei) birtokának vezetését. Tagja Nógrád vármegye törvényhatósági bizottságának. A nemzeti munkapárt kültagja volt, amelyből kilépve — nem akart hozzájárulni ahhoz, hogy a háború alatt osztrák ezredeket magyar legénységgel egészítsenek ki — az alkot­mánypárthoz csatlakozott. A forradalom után részt vett az országos földmivespárt szervezésében. A kommün alatt jelen­tékeny ellenforradalmi szerep jutott osztályrészéül. Meg­szerezte a vörösök tiszai felvonulásának terveit és ordre de bataille-jét és sikerült azokat a vörösök északi harcvonalán át Lévára, az ott székelő ántántparancsnokhoz juttatnia. Igazgató-választmányi tagja az OMGE-nek és a Magyar Gazdaszövetségnek. A szövetkezeti mozgalmakban tevékeny részt vesz. Az 1920/22. évi nemzetgyűlésbe kisgazdapárti programmal küldte be a rétsági kerület, de a pártból már az első időkben kilépett s a disszidensekhez csatlakozott. Az agrárérdekek védelmében többször felszólalt. 1921 őszén, mikor az októberi események a királykérdés kapcsán

Next

/
Thumbnails
Contents