1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Huszár Károly

m átcsoportosulást idéztek elő a pártokban, mind élesebben szembefordult a kormánnyal, harcos tagja lett a legitimista ellenzéknek, majd Andrássyval együtt 1922 elején a Friedrich-párthoz csatlakozott. Az uj nemzetgyűlési választások alkalmával régi kerületében igen heves küzdelem után 112 szavazattal győzte le egységespárti ellenfelét, ifj. Mikszátb Kálmánt. Az Andrássy—Friedrich-párt tagja. Huszár \ Károly (Sárvári kerület.) 1882 szeptember 10-én Nussdorfban született. Iskoláit tsclilben és fezatniáron végezte. Tanítói oklevelet szerzett s az esztergommegyei Bajnán volt tanító. Azután a Néppárt eimü lap szerkesztője lett. Egyik megindítója volt a magyarországi keresztényszocialista mozgalomnak; ő szervezte a keresztényszocialisták valamennyi vidéki egyesületét is, részt vett a Katolikus Népszövetség megalapításában mint központi szervező titkár. Munkatársa volt az Uj Lapunk, az Alliolviány-iiixk és az Igaz Szónak s felelős szerkesztője a Népújság ciiuü politikai hetilapnak. 1906-ban képviselővé jelölték a szakcsi kerületben, de kétszáz szavazattal kisebbségben maradt a függetlenségi párt jelölj ével szemben. Az 1910-iki általános választások alkalmával a sárvári kerületben három , ellenjelölt ellenében 398 abszolút szótöbbséggel, néppárti programmal megválasztották. Az 1910-iki országgyűlésen élénk részt vett az ellenzék alkotmányjogi harcában, amelyet a munkapárti többséggel vivőit. A háború kitörésekor mint őrmester ment ki a frontra, Kománia beavatkozásakor pedig az Erdélyben operáló német hadsereghez osztották be, amelynek politikai és hirszerzőosztályában fontos szolgálatot teljesített. A háborús országgyűlésen sürün szólalt fel szociális, népjóléti és katonai ügyekben. Jelentékeny szerepe volt azokban a tárgyalásokban, amelyek 1918 októberében a válságos politikai helyzet megoldása ügyében az ellenzéki pártok között folytak, ez ügyben a király is többször fogadta kihallgatáson. Gróf Hadik János miniszterelnök egy nappal a forradalom kitörése előtt felajánlotta neki a vallás- és közoktatásügyi tárcát. A Károlyi-forradalom alatt nem vállalt semmiféle szerepet, a politikától teljesen visszavonult és újságírással, valamint a Katolikus Népszövetség ügyeivel foglalkozott. A proletár-diktatúra idején sok üldözésnek volt kitéve, állásából kitették, lapját beszüntették, majd letartóztatták és mint túszt hosszú ideig a gyűjtőfogházban tartották. De nemcsak őt, hanem családját is zaklatták, házikutatást tartottak többizben lakásán, ugy hogy kénytelen volt Bécsbe menekülni, ahol az ellenforradalmi akció egyiktevékeny vezetője lett _ ...'.,, A bolsevizmus bukása után visszajött Magyarországra és a második Friedrich-kormányban mint vallás- és közoktatásügvi miniszter foglalt helyet. Az ő feladata volt a