1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Andrássy Gyula gróf

10 Sajnos, sikertelenül aminthogy sajnos, sikertelenek marad­tak a béketárgyalások megindítására irányuló ismételt kísérletei is. Mikor 1916-ban felvetődött a hősök választójogá­nak a kérdése, a. társadalmi és politikai béke megóvása cél­jából melegen pártolta az indítványt. Támogatta Esterházy Mórié kormányát s segítette őt a baloldali elemekkel váTó választójogi megegyezés létesítésében. Amikor a YVekerle­kormány a munkapárttal való megegyezés érdekében az eredeti választójogi tervezetet megváltoztatta, mindvégig a legélesebb harcot --vívta cikkeiben, beszédeiben és nagymihályi választóihoz intézett nyílt levelében (1918 június) az eredeti javaslat megcsonkítása ellen. E küzdelem folytán ki is lépett a negyvennyolcas alkotmánypártból, melynek egyik meg­alapítója volt. A bolgár összeomlás után a király őrá akarta bizni a háború likvidálását. Október elején Svájcba küldte az ántánt hangulatának megismerése céljából s miután, onnan visszatért, már a tizenkettedik óra után, október 25-én közös külügyminiszterré nevezte ki- Mielőtt azonban külön­bekére irányuló lépései gyümölcsözőkké lehettek volna, október 31-én kitört a forradalom, mire beadta lemondását. Visszavonult a sopronmegyei Dénesfára, ahonnan 1919 januárjában külföldre, Svájcba ment, hogy ott a lehetőség­hez képest szolgálja és képviselje a magyar érdekeket. Svájc­ból csak a. bolsevizmus bukása után fért vissza. 1920 januárjában az általános választások alkalmával a miskolczi I. választókeriilet pártonkívüli programmal egy­hangúan választotta meg nemzetgyűlési képviselővé. A nem­zetgyűlésen eleinte hosszú ideig párton kívül állt. 1921 elején azonban a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjához csatla­kozott, amely vezérévé választotta meg. Mint a párt vezéré­nek az volt a törekvése, hogy az akkor megoszlott keresztény blokkot legitimista alapon újjászervezze. Ebből a célból Bethlen István gróf miniszterelnökkel tárgyalásokat, folyta­tott, amelyek eredményre is vezettek. Bethlen miniszterelnök liires pécsi beszédének a. királykérdésben elfoglalt álláspontja az Andrássy és Bethlen között létrejött megegyezés folyo­mánya volt. A megegyezés realizálására azonban sor nem kerülhetett. Mialatt, uarvanis Bethlen Pécsett volt, TV. Károly király vá­ratlanul Magyarországba érkezett (október 20). Andrássy­n.ak. aki ebben az időben néhány nap óta Cziráky József gróf dénesfai birtokán tartózkodott, a király megérkezéséről tudomása nem volt, mihelyt azonban az első hírt megkapta,* nyomban csatlakozását határozta el. Sopronba utazott, jelent­kezett Őfelségénél, aki arra szólította fel, hogy az élén Rakoyszkv Istvánnal megalakuló kabinetben* a külügyi tár­cát vállalja el. Andrássy a. megbízatást elfogadta azzal a ki­kötéssel azonban, hogy a kormány csak akkor fog megala­kulni, ha a király Budapestre jön s az uralkodást, tényleír átveszi. A hiányosan felszerelt király-vonat el is indult Budapest felé., Eleinte minden simán ment, s a király kör­nyezete azt remélhette, hogy polgárháború elkerülésével

Next

/
Thumbnails
Contents