1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Andrássy Gyula gróf

11 sikerülni fog őfelségének a fővárosba jutnia. Az előnyomulás azonban néhány kilométerre Kelenföldtől fennakadt, a király vonatával visszavonni!, mielőtt azonban a közben Budapestről érkezett kormánycsapatokkal összeütközésre kei-ült volna a sor, Vass József akkori kultuszminiszter a kormány megbízásából a kormányzó levelével, tárgyalás végett Komáromba érkezett (október 22). A miniszter nem juthatott a király elé; Őfelsége tanácsadói, köztük Andrássy is, azon az állásponton voltak, hogy a királyt feltétlenül be kell engedni a fővárosba s az uralkodás átvételének megkísérlését csak akkor szabad feladnia, ha meggyőződést szereznek arról, hogy a kormány által .jelzett, az ország létét veszélyeztető (támadás lehetősége valóban fennforog. A kormány ezzel szemben az álltánt szándékának ismeretében semmiesetre sem volt hajlandó abba belemenni, ugy hogy Vass miniszter missziója eredménytelenül végződött; a kormány Andrássynak és Rakovszkynak tulajdonította azt, hogy a miniszter a király elé nem juthatott. Az összeütközés a csapatok között megtörtént s mikor a kormánycsapatok túlsúlyba jutottak, a vérontás elkerülése végett elhatározta a király, hogy visszavonni Tata felé. Andrássy akkor nem tartózkodott a király vonatán, mihelyt azonban a visszavonulásról tudomást szerzett, autón azonnal Őfelsége után indult, aki azonban akkor már Tatán a kormánycsapatok foglya volt (október 24). Fogságba került Andrássy is. akit társaival Budapestre vakartak hozni, de a király kívánságára még aznap Tihanyba vittek a királlyal együtt. Innen Andrássy a budapestvidéki törvényszék főutcái fogházába került. Az ügyészség felségsértés miatt indította meg ellene az eljárást. Időközben az ügyészség kiadatási kérelmet intézett a nemzetgyűléshez 192á november 3-án. Az ügyészség megkeresésének tárgyalására összehívott mentelmi bizottsági ülésre megidézték a fogságban levő Andrássyt is. aki részhites vallomásbari ismertette a lefolyt napok eseményeit s kifejtette álláspontjának helyességét. A mentelmi jog felfüggesztésének tárgyalása szenvedélyes vitára adott, alkalmat a nemzetgyűlés plénumában is, amely végül Andrássyók kiadatása és a kormány eljárásának igazolása mellett foglalt állást. Andrássy fogságának tartama alatt meg is betegedett, de alig hogy felgyógyult, az ügyészség az előzetes letartóztatást 1922. január 4-én megszűntette. Még fogvatartása idején élénk vita indult meg politikai körökben a bíróság illetékességének kérdésében s ennek során a politikusok egv része abban az irányban igyekezett felfogását érvényesíteni, hogy Andrássyék ügyének tárgyalására a rögtönitélő bíróság illetékes. Ez a felfogás azonban nem talált elfogadásra s az illetékes tényezők is arra az alias; pontra helyezkedtek, hogy az ügy a rendes birosag ele tartozik. ,, ,_ k

, _ Nem sokkal kiszabadulása után a Keresztény Egyesülés Pártjában nagyhatású beszédiben ismertette a királynapok eseményeit, mivel pedig a történtek után a kormány támogatása rá nézve lehettlenné vált, bejelentette a part-