1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Hegymegyei Kiss Pál dr. - Heinrich Ferenc

83 bányán, majd a kereskedelmi akadémia hallgatója Buda­pesten. Tanulmányai befejeztével Uráéban és Tríesiben szol­gált volontörként három évig a (Jari Ureinitz IN elten vas­kereskedemi és vasgyári cég nagy üzletében, azután pedig Budapesten a négyes számú cs. es kir. huszárezredben szol­gálta le önkéutesi évét. 1886-ban tartalékos hadnagy lett a cs. és Kir. hatos számú huszárezred kötelékében. 1888-ban be­lepett családja 1806-ban alapiíott nagyhírű cégébe, melynek regi üzlethelyiségei az egykori (ialanib-utca és Városház-tér sarkán (a mai (iörög-udvar helyén) volt.ik s még ugyanez évben megházasodott, nőül vévén Andrényi Eugéniát, az aradi Andrényi-család sarját. Édes apja, a cég szénioríőnöke 1896-ban elhalálozván, a cég három öccsével közös tulajdo­nába ment át. Ez a cég, mely 1921-ben családi részvénytársa­sággá alakult át, ma egyike Magyarország legnagyobb vas­kereskedelmi cégeinek. Első neje 1890-ben elhalálozott. 1893-ban újra megnősült, felesége: Hangi Kornélia. Magyarország gazdasági életében nagy és érdemdús szerep jutott osztályrészéül, ami talán abban jut leginkább kifejezésre, hogy alig van Magyarországon gazdasági ós gazdaságtársadalmi intézmény és egyesülés, mely elnökeinek, vagy igazgatóinak sorába ne emelte volna. Egyebek között elnöke a Kereskedelmi Akadémiának, amelynek egykor hall­gatója volt, a Kereskedelmi Testületnek (Budapestéi* Han­delsgremium, a magyar kereskedők legrégibb egyesülése), a Kereskedők Menházának. Tiz éven át elnöke volt a Eerenc­József kereskedelmi kórháznak, a budapesti kereskedők e nagyszerű szociális alkotásának. Igazgatósági tagja a Ma­gyar Kereskedelmi Csarnoknak, az Országos Magyar Keres­kedelmi Egyesülésnek, a Vámpolitikai Központnak, a Poli­klinikai Egyesületnek, tagja a Vámtanácsnak s az Országos Kereskedelmi és Iparoktatási Tanácsnak és számos más köz­gazdasági és társadalmi intézménynek. Alelnöke a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak, elnöke és igazgatósági tagja számos nagyjelentőségű ipari és kereskedelmi vállalatnak. Közéleti tevékenységének túlnyomóan nagyobb részét a buda­pesti Kereskedelmi és Ipai'kamarának szentelte. Évek hosszú során át a kamara kereskedelmi szakosztályának elnöke volt, majd amikor Lánczy Leó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank néhai nagynevű elnöke, lemondott a kamarában viselt elnöki állásáról, a kamara őt óhajtotta egyhangúan ebbe a nagy­tekintélyű állásba emelni, ami azonban elmaradt, mert egy nappal megválasztása előtt kitört a kommunista forradalom, mely természetesen sietett a kamarát is szétzavarni. Az országos politikában 1918 óta játszik szerepet ós már ebben az évben az irányadó politikusok sorába emelkedett. Felismerve a Károlyi Mihály uralmának végzetes következ­ményeit s látva, mint hódit egyre inkább tért a szervezett, munkásság a szervezetlen polgárság rovására, hozzáfogott a polgári társadalom megszervezéséhez s m egál api totta a Magyar Polgári Pártot, mely azután szövetségre lépett a többi polgári pártokkal, azzal a kifejezett céllal, hogy a ti*

Next

/
Thumbnails
Contents