1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Eőri-Szabó Dezső - Erdélyi Aladár dr.

00 ságharcok alatt fiával együtt a felkelők soraiban harcolt és megkapta a közelmúltban a „Vitézek hadnagya" kitüntetést. A nemzetgyűlési választásokon a kiskunmajsai kerületben kapóit mandátumod egységes parii programmal. Eőri-Szabó Dezső (Igíili kerület.) Duclaron, Veszprém vármegyében, született 188G augusztus 15-én. Középiskolai tanulmányait a csurgói főgimnáziumban, főiskolai tanulmányait a ref. theologiai akadémián, Budapesten! végezte. Ugyanakkor a budapesti tudományegyetem filozófiai fakultásának is hallgatója volt s mint a protestáns egyetemi és főiskolai hallgatók Bethlen Gábor Köré-nek elnöke élénk részt vett az ifjúsági mozgalmakban. A theologiai akadémiának széniora volt. 1912-ben mint missziós lelkész a szlavóniai Daruvárra került, ahol az ottani magyarság érdekében vivott nehéz küzdelmet, amiért ellenfelei a „magyar apostol" névvel tisztelték meg. 1914-ben mint tábori lelkész hadba vonult. Két évig a stíriai, karinliai és krajnai., kórházakban teljesített szolgálatot, majd mint a Papp-dandár, a 74. honvéd s a 34. közös hadosztály lekésze bejárta az összes frontokat. Szolgálataiért megkapta a Kiíroly-csapatkeresztet, a Vöröskereszt hadiékitmértyes díszjelvényét, a II. oszt. lelkészi érdemrendet a kardokkal s a Ferenc József-rend hadiékitményes lovagkeresztjét ugyancsak a kardokkal. 1919 óta a somogymegyei Kazsok község lelkésze. Elnöke az igal-járási mezőgazdasági bizottságnak, a somogyvármegyei mezőgazdasági bizottság s a kerületi mezőgazdasági kamara tagja. Az általános választásokon pótválasztásom ^kapott mandátumot Javos Antallal, a kerület volt kisgazdapárti képviselőjével szemben, aki 499 szavazattal maradt kisebbségben. Az egységeséért tagja. Erdélyi Aladár dr. (P;iksi kerület.) Született 1880-ban Tótszerdahelyen, Zala vármegyében, ahol édesatyja, nagybirtokos és egyúttal hosszú időn keresztiig a szabadelvű párt elnöke volt. Középiskoláit Győrben, Székesfehérvárott és Esztergomban, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Tanulmányai befejezése után előbb ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1915 márciusában bevonult katonának és 1918 decemberéig teljesített szolgálatot. Leszerelése után teljesen visszavonult Tolnamegyében lévő birtokára, s ott gazdálkodott, emellett beható jogtudományi tanulmányokat folytatott. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia a Sztrókay-dijjal jutalmazta Régi magyar családi hitbizományok és joga cimü kétkötetes művét, amelynek alapján előbb magántanárrá habilitálták a pozsonyi