1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Erdőhegyi Lajos - Ernszt Sándor dr.

56 egyetemen, majd ugyancsak a pozsonyi egyetem jogi fakultása a háború után meghivta az egyházjogi tanszékre. A tanszéket azonban a forradalmak miatt el nem foglalhatta. 1918 óta, amióta a háborúból visszatért, élénkebb politikai tevékenységet fejtett ki kerületében, amelyben birtokai is vannak. A kommün alatt birtokán tartózkodott s bár le is tartóztatták, bántódása nem volt, mert a nép körében szimpátiának örvend. Megszervezte a kisgazdapártot és azt képviselte állandóan a törvényhatósági bizottságba is, amelynek régóta virilis alapon tagja. Az 1920-i választások alkalmával föllépett kisgazdapárti programmal, de Bodor Györgygyei szemben kisebbségben maradt. A jelenlegi választásnál ugyancsak Bodor Györgygyei szemben 2200 szótöbbséggel A'álasztották meg egységespárti programmal. Erdőhegyi Lajos (Nyírbátori korület.) Született Kisvárdán, Szabolcs vármegyében 1887-ben, régi földbirtokos családból. Középiskoláit Nyíregyházán, egyetemi tanulmányait Debrecenben, Kolozsvárott, Bécsben és Heidelbergben végezte. Tanulmányainak befejezése után vármegyei szolgálatba lépett. Vármegyei főjegyző, majd Tisza István minisztersége alatt főispáni titkár volt. 1918 novemberében nyugdíjba vonult, azóta a közgazdasági életben fejt ki élénk tevékenységet, mint a Leszámitoló Bank konszernjébe tartozó Nyírvidéki Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi B.-T. ügyvezető alelnöke. Az intézet vezetése mellett birtokán gazdálkodik. Élénk részt vett Szabolcs vármegye gazdasági mozgalmaiban, mint a Szabolcs vármegyei gazdasági egyesület választmányi tagja. Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottságának és Nyiregyháza város képviselőtestületének tagja. A nyíregyházi nri kaszinónak igazgatója. Egyhangú választással nyerte el a nyírbátori kerület mandátumát egységes párti programmal. Ernszt Sándor dr. (Ipolysági kerület.) Galgócon született, 1870-bem Középiskolai tanulmányait Galgócon, Nagyszombaton és Esztergomban végezte, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetem hittudományi karán. 1897-ben kánonjogi doktorrá avatták. Tanulmányai befejeztével a papi pályára lépett, egyideig Pozsonyban lelkészkedett, ahol résztvett a Pressburger Tagblatt megalapításában és szerkesztésében is. Még 1897-ben alapította meg az Országos Néplap cimti hetilapot, melynek szerkesztője volt. Ugyanez időben titkára lett az országos néppártnak s Budapestre költözve az Angol kisasszonyok intézetében vállalt hittanári állást, egyidejűleg végezve az Alkotmány adminisztrátori teendőit is- Ismételten beutazta