1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bethlen István gróf
36 sőbb kénytelen volt a királyt kiadni az angoloknak, a király kíséretében volt politikusotkat pedig fogságra vetette. November 3-án aztán Bethlen beterjesztette a detronizálasról szóló törvényjavaslatot, melynek elintézése után minisztertársaival egyetemben beadta lemondását (november 14.). A kormányzó újra öt bizta meg a kormány megalakításával. Kövid válság után elnöklete alatt létrejött az uj kabinéi, -- melyben klebelsberg Kunió gróf (kultuszminiszter), Kállay Tibor dr. (pénzügyminiszter) s Mayer János (föld mivelésügyi miniszter) foglaltak helyet mint uj tagok, — ámde a szomorú királynapoknak nem ez a rövidesen megoldott válság volt az egyetlen politikai következménye: a nemzetgyűlés tagjainak egy része, amely eddig a kormány táborához tartozott, most nyilt legitimista fronttal a kormány ellen fordult s a kormányzat elé igen jelentékeny nehézségek tornyosultak. Bethlen e nehézségek láttán most még jobban forszírozta régi kedves tervének, az egységes kormányzópártnak megvalósítását s e téren most mar kevesebb ellenállásba ütközött, mert tulajdon képen már csak a kisgazdapártra támaszkodhatott, melyet egyik híressé váll beszédében sziklának mondott, amelyre a nemzet jövőjét építeni kell. (Nagy feltűnést keltett a kereszténypárthoz adresszált azon beszéde is, amelyben azt mondotta: „el Kell választani az aranyat a salaktól".) A nemzetgyűlés most az uj indemnitási javaslatot tárgyalta, s a helyzet válságosra fordult, mert a provizórium érvénye december 31-én lejárt s a vita széles mederben hömpölygött még mindig tovább. A vitában, amelynek folyamán az ellenzék rendkívül limesen támadta a kormányt, a királykérdés, a közéleti visszaélések ügye s a választójog kérdése dominált, mely — közeledvén a nemzetgyűlés alkonya — egyre inkább előtérbe nyomult. 11)22 január 1-én a kormány ex-lexbe került s a Ház még mindig az általános vitát folytatta, egészen január 20-ig, amikor Klebelsberg gróf előterjesztette a kormány választójogi javaslatát. Közben Bethlen (január 11-én) Bécsben járt, ahol fontos gazdasági tanácskozásai voltak az osztrák kormánnyal. A kormány elleni támadásokra Bethlen január 23-an nagy beszéddel válaszolt az ellenzék türelmetlen kiÍW ll í. lsai között, de beszédének a kisgazdapártban különösen a királykérdésben kifejtett álláspontja folytán tlLr^ni' 1 ^ 11 volt hogy U párt. elhatározta a' beszédnek s. az uj nemzetgyűlés egybehivásához szükse
