1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Biró Pál dr.

87 promisszum, mely többször már-már eredménnyel kecsegtetett, a legitimista ellenzék ellenállásán meghiúsult s mikor a páz február 11-én megkezdte a javaslat általános vitáját, már bizonyos volt, hogy abból időben rem lesz törvény. A nemzetgyűlés február 16-án csakugyan feloszlott, anélkül, hogy a választójogi törvényt megalkotta volna s az ellenzék egy, a kormányzóhoz cimzett feliratban előre törvénytelennek jelentette ki a kormánynak azt a szándékát, hogy rendeletileg uj választójogot léptessen életbe. Bethlennek csakugyan ez volt a szándéka, mert a FriedrichJ-féle szélsőségesen általános választójogi rendeletet az ország érdekei szempontjából nem akarta alkalmazni s most, hogy az ellenzék szándékainak törvényességét kétségbevonta, egy általa egybehívott közjogi konferencia („országbírói értekezlet") elé terjesztette a kérdés egész komplexumát. A konferencia, mely a kormányzó elnöklete alatt február 21-én ült össze, Bethlen gróf álláspontjára helyezkedett s a kormány rendeletileg kodifikálta azt a választójogot, amelyet a nemzetgyidéssel nem tudott elfogadtatni. A rendelet 2200/1922. M, E. szám alatt március 2-án jelenít mes' s a választások példátlanul heves választási agitáció után. melyben Bethlen gróf személyesen is részt vett, a konszolidáció s a liberális irányban való haladás szükségességét hangoztatva, május 28-án megkezdődtek. Közben (még február 23-án) testet öltött a/i egységes párt, mely a választáskor nagy győzelmet aratott. A nyílt szavazásu kerületek többsége a kormány mellett nyilatkozott meg, s a miniszterelnök maga a hódmezővásárhelyi I. kerületben kapott heves küzdelem után mandátumot. Közvetlenül a II. nemzetgyűlés megnyitása (június 19.) előtt Bethlen rekonstruálta kabinetjét; mint uj miniszterek Rakovszky Iván (belügy), Daruváry Géza (igazságügy), nagyatádi Szabó István (földmivelésügy) s Walkó Lajos (kereskcdelemügy) foglaltak benne helyet. Az uj nemzetgyűlés az 1922. év II. felére szóló indemnitáísal kezdte meg munkásságát s a kormány újra ex-lexbe került, mert július l-ig a javaslatot nem sikerült elintéztetni. Az ellenzék, bár élesen kritizálta a kormányt különösen választások alatt történt visszaélések miatt, mégsem támadta oly hevesen, mint; várni lehetett volna s Bethlen gróf az engesztelékeny hangulat láttára, a július 7-én megtartott sajtókonferencián a katasztrofális gazdasági helyzetre való utalással az ellenzékkel s a sajtóval való együttműködés szükségességét hangoztatta. Az indemnitás vitája azonban meg július közepén is folyt tovább... A kolozsvári Ferenc József-Tudományegyetem (Szeged) Hetiden István grófot június hó 22-én az államtudományok díszdoktorává avatta. Bíró Pál dr. (Ózdi kerület.) Hámcri Biró Pál dr. Budapesten született 1881-ben. Tanulmányait a piaristák budapesti főgimnáziumában, majd