1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bethlen István gróf

35 s az ellenzékkel szemben is konciliánsabb volt, mint egyébként lenni szokott s igy az ülésszak viharosabb politikai esemény nélkül múlt el. Az ülésszakot egyébként Hegedűs Lóránt drámai hatású lemondó beszéde s egy volt katonatisztnek, Kövér Ibrahim Györgynek Kakovszky ellen a Ház nyilt ülésén elkövetett merénylete tette emlékezetessé. Hegedűs lemondása után Bethlen vette át a pénzügyi tárcát is. Tulaj donképen Walko Lajos, a későbbi kereskedelmi miniszter állt ebben az időben a pénzügyek élén, a politikai felelősségét azonban a miniszterelnök viselte. A parlamenti szünet alatt Bethlen István gróf Bánffy iMiklós gróf külügyminiszterrel együtt vett részt a della Torretta márki olasz külügyminiszter kezdeményezésére s közvetítésére létrejött velencei konferencián, mely a Nyugatmagyarország kérdésében Ausztriával kitört viszályt volt hivatva megoldani. A konferencia, melyen della Torretta elnököli, október 14-én eredménnyel végződött: egyrészről Bethlen és Bánffy, másrészről Schober osztrák kancellár között megegyezés jött létre arról, hogy a magyar kormány leszereli a felkelést, s hogy Sopron városának és környékének hovátartozandósága népszavazás utján döntessék el. (A népszavazás [december 14—16.] természetesen Magyarország javára ütött ki s az áutánt-bizottság 1921 december 31-én nagy ünnepség'ek között adta vissza a várost és környékét Magyarországnak. A külföldi s a hazai közvélemény Sopron visszaszerzését Bethlen István gróf kormányzatának legkiválóbb eredménye gyanánt fogta fel.) A nyugatmagyarországi események azonban nem terelték el a közvélemény ügyeimét a királykérdésről, mely a húsvéti királylátogatás óta tulajdonképen soha sem jutott nyugvópontra. A politikai pártokat s a nagy nyilvánosságot a kérdés, mely a politikai élet gerincévé kezdett válni, egyre jobban izgatta s végül már Bethlen gróf is szükségesnek tartotta, hogy a kérdésről a nyilvánosság" előtt kormánynyilatkozat történjék. A miniszterelnöknek előre bejelentett nyilatkozata Pécsett hangzott el, október 21-én, ahová Ráday Gedeon gróf támog|atására utazott le egy nappal előbb. (A baranyai választások akkoriban zajlottak le, s Ráday gróf a péc$i I. kerületben lépett fel-) E nyilatkozatban Bethlen a múltra nézve kifejtette, hogy a pragmatica sanctio-nak a közös birtoklásra vonatkozó határozmányai érvénytelenekké váltak, a jövőre nézve pedig kijelentette, hogy a nemzet sem detronizálást, sem pedig puccsot nem fog tűrni. Károly király pedig akkor, mikor a miniszterelnök ezeket mondotta, már Magyarországon volt, 1920 október 20-án, délután 4 óra 10 perckor repülőgépével Dénesfára érkezett. A szomorú események, melyek most lejádszódtak, még élénk emlékezetben vannak. Bethlen gróf súlyos lelkiismereti konfliktus árán, — amelyről egy ízben Apponyi Albert gróf tett tanúságot — s az ántánt, de különösen a kis ántánt fenyegető magatartásának nyomása alatt a király ellen fordult. Ö Felsége kísérlete meghiúsult s a kormány néhány nappal ke-