1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bethlen István gróf

34 a helyzet még- sem enyhült lényegesen. Friedrieh István kétrendbeli mentelmi ügye (az ügyészség Tisza István meggyilkolása ügyében perbe fogta Friedrichet s a Ház feltételesen fel is függesztette mentelmi jogát; ez volt az egyik; a másikra pedig Magasházy László őrnagynak, a kormányzó egyik szárnysegédjenek egy állitólagos távirata adott okot, mely szerint „Friedrich s minden gaztettre képes cinkostársai, akik utón vaunak Szombathely felé, letarióztatandók") s Beniczky Ödön interpellációja a Duna s a Tisza között hónapokkal a proletárdiktatúra összeomlása után történt gyilkosságok tárgyában valóban mindenre inkább voltak alkalmasak, mint a kormány helyzetének megszilárdítására. Bethlen gróf erre az interpellációra nyomban válaszolt s kijelentette, hogy a bűnösök bűnhődni fognak. (1922 júliusában a gyilkosokat a hadbíróság rablás miatt csakugyan el is itclte. Az Ítélet indokolása szerint gyilkosság miatt azért nem voltak elitélhetők, mert parancsot hajtottak végre. A parancs tudvalevően Héjjas Iván v. tartalékos főhadnagytól szaunázott.) Beniczky másnap újra visszatért erre a tárgyra s a miniszterelnök ekkor oly hevesen válaszolt, hogy a parlamenti összetűzésnek lovagias affér lett a folytatása. Az affért a segédek békésen intézték el. Ezzel azonban az izgalmak még nem értek véget. A miniszterelnök s a kisgazdapárt rossz néven vették, hogy Kakovszky István házelnök Bcniczkyvel szemben, nyilván mert osztozik annak legitimista érzelmeiben — a kisgazdapártnak ez volt a szuppozieiója — nem jár el a házszabályok kellő szigorával s Kakovszky Istvánnak távoznia kellett a Ház elnöki székéből. Ez nem maradhatott hatás nélkül a kormány pozíciójára, mert a kereszténypártban kínos érzéseket váltott ki. Tetézte ezt Prónay Pal alezredes sértő tartalmú levele Kakovszky elnöklési módjáról, amit Kakovszky mentelmi bejelentés formájában tett szóvá és az I. sz. csendőrtartalékzászlóalj tisztjeinek fenyegető magatartása Beniczkyvel szemben, ami természetesen szintén a Ház elé került. Az ingatlan vagyonváltságról szóló törvényjavaslat pedig a kisgazdapártban gyöngitette a kormány pozícióját, mindaddig, amig Hegedűs annyi engedményt nem tett, hogy a javaslathoz fűzött reménységei füstbe mentek. Augusztus 22-én a Ház megkezdte nyári szünetét, de már szeptember 22-re az ellenzék kezdeményezésére újra össze kellett hivni. Az ellenzék, de a kormányzópártok is a földmivelésügyi minisztériumban felfedezett visszaélések (Eskütt-ügy), a r,y ugatni agyarországi felkelés s a Hegedűsféle pénzügyi koncepció összeomlásának hatása alatt óriási izgalommal készültek a szesszióra, mely azután rövid három napig tartott. Bethlen István grófnak a kisgazdapártot, mely nagyatádi Szabó István földmívelésügyi miniszter íróasztalának feltörése miatt — az Eskütt-ügygvei kapcsolatban bizonyítékokat kere&tek Nagyatádi ellen — nagyon barátságtalan hangulatban volt, sikerült egy pártértekezleten megnyugtatnia. A fenyegető külpolitikai helyzetre' való tekintettel mérsékletet kert, a visszaélések megtorlását ígérte