1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bartos János

24 Jo(j ciinii müve, amelyről a külföldi szakkörök is elismeréssel emlékeztek meg. Szakcikkeket, több külföldi lapban is irt és a vasutak gazdaságosságáról irt nagyobb tanulmányát a bajor állam-minisztérium a müncheni kereskedelmi minisztériumban helyezte el. A bádeni nagyhercegség vasutigazgat ósága és a Szász királyi államvasutak vezérigazgatósága e munkájának megjelenésekor melegen üdvözölték. A szakirodalom terén kifejtett munkásságáért a Szakírók Egyesülete lelnök-évé választották. A szakirodalmon kivül szépirodalmi térem is dolgozott, több novellája jelent meg fiatal korában a Felvidéki Közlönyben. Színdarabot is irt A kérés napján címmel, amelyet a fővárosban és vidéken is többizben előadtak. Kisebb regényt irt Aranyhalak címmel. Teljes szolgálati idő után. mint helyettes államtitkár vonult nyugalomba 1921-ben. Elnöke az „Orient" hajózási és kereskedelmi társulatnak, az ..Ex" likőrgyárnak, a „Textil" lapkiadó részvénytársaságnak, alelnöke a Magyar Földbirtokosok és Bérlők Szövetkezetének, felügyelőbizottsági tagja a Magyar Asphalt részvénytársaságnak, igazgatósági tagja a Telefon Hírmondó részvénytársaságnak. A nemzetgyűlési választásokon mint az egységespárt hivatalos jelöltje jutott mandátumhoz a mátészalkai kerületben Gerencsér István ITuszár-Ernszt párti jelölttel szemben, aki a kerületet az első nemzetgyűlésen képvisello. Bartos János (Pacsai kerület.) 1885-ben született Besztercebányán. Taiinilmányai elvégzése után Zólyom vármegye szolgálatába lépett és élére állott az 1905-ben megalakult keresztényszocialista, párt felvidéki szervezési mozgalmának. 1908-ban Budapestre jött s a Katolikus Népszövetség központi titkára lett. Ugyanekkor átvette a Néppárt tót hivatalos lapjának, a Krestan-iííik felelős szerkesztését. Mint a Katolikus Népszövetség központi titkára az egész Felvidéket megszervezte. 1911-ben az aranyosmaróti kerület néppárti programmal képviselőjének választotta. Ezt a kerületet egészen a Károlyi-forradalom idejéig képviselte. A háború alatt a 11. és 19. gyalogezred kötelékében frontbeli szolgálatot jteljesitett. A Károlyi-forradalom kitörése után Barsmegye törvényhatósága által megindított mozgalom hatása alatt, valamint a felvidéki tót lakosság kérelmére kormánybiztosságot vállalt. 1918 októberében a cseh megszállás ellen tiltakozva a Nemzeti Tanáccsal szemben megalakította a Magyarországi Tótok Tanácsát, amelynek elnökévé választották. A csehek ellen a Szmrecsányiféle érsekújvári ellentállási mozgalommal kapcsolatban a Felvidék több megyéjét szervezte meg. A kommün kitörése után el kellett hagynia az országot. Miután Csehországból kiutasították, a kommün alatt részben Bécsben, részben Szegeden tartózkodott. Szegeden a Nemzeti Hadsereg toborzó-