1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Wild József

197 eljárás alapvonalai, A falu háztartása és közjóléti intézményei, legutóbb pedig A drágaság igazi okai és a kibontakozás címen tartott előadása jelent meg nyomtatásban. Hosszabb időn át Pest vánnegye törvényhatósági bizottságának tagja volt, jelenleg a főváros törvényhatósági bizottságának tagja. Kodifikátora volt a mozirendelelnek, amely a liberális közvélemény részéről ugy a nemzetgyűlésen, mint a sajtóban éles kritikát váltott ki. Mandátumot a uagykátai kerületben kapott, ahol az egységespárt programul jávai a Bassay-párti Biró Imre Boldizsárt győzte le pótválasztáson 1339 szótöbbséggel. Az alapválasztáson Juhász József 48-as kisgazdapárti bukott ki. Wild József (Villányi kerület.) Budapesten 1881-ben, július 2-án született. Édes apja, néhai Wild József, az Osztrák-Magyar Bank főhivatalnoka volt Budapesten, édes anyja pedig előkelő vízivárosi patrícius család sarja. Szülei katonai pályára szánták. Előbb a kismartoni katonai reáliskola, majd a. hamburgi hidászhadapródiskola növendéke volt s 1901-ben hadnaggyá neveztetvén ki, a losonci cs. és kir. 25. g\yalogezredhez osztották be s annak kötelékében szolgált a szandzsákban és Boszniában. Mint főhadnagy 1908-ban a Kriegsschule-ba került Bécsbe. 1911-ben vezérkari századossá nevezték ki Tirolba, ahol a cs. és kir. 122. sz. dandárparancsnokság vezérkarában téliesített szolgálatot A háború kitörésekor Lembergben szolerált a TT. hadtestparancsnokságnál, majd pedig Böbm-Ermolli tábornok s később Károly trónörökös s József főherceg oldalán vett részt a galiciai s romániai harcokban. Közben két ízben csapatszolg'álatot teljesített, mint század- és mint zászlóaljparancsnok, mindkét izben az Isonzó-fronton. Az erdélyi fronton a katonapolitikai osztály vezetője, s mint ilyen összekötő tiszt volt a román fronton harcoló csapatok és a magvar kormány közölt. 1918-ban a m. kir. miniszterelnökséghez oszlottak be, ahol a közbiztonsági ügyek referense volt. Az öszszeomlás után Németországba ment s ott ipari tanulmányokkal, főként a tőzegipar tanulmányozásával foglalkozott. A kommün alatt Bécsben tartózkodott s egyike volt Bethlen István katonai tanácsadóinak. 1919-ben ünnepélyes honosítást nyert az 1879. évi L. t.-c. értelmében, ekkor otthagyta a katonai Pályát, polgári szolerálatot vállalt és a Margitsziget r.-t. helyettes vezérigazgatója lett. Villányon. ?r

>00 szótöbbséggel választották meg az Ernszí—Huszár-párti Bleyer Jakab di\ral. a Friedrich-kormány volt nemzetiségi miniszterével és Prisch Ferenc dr. nem hivatalos kormánypárti jelölttel R7Ámhen az em/ségesvárt programmjával. A nemzetgyűlésen kifogást emeltek' mandátuma ellen, azon az alánon, hn^-v mint nem mngyar állampolgár nem lett volna kérwiselő^é választható. Ez a kifoerás azonban alaptalannak biz^nvnU. mórt ünnepélyesen honosíttatván, aktív és passzív-választójogot nyert.