1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Wolff Károly

198 Wolff Károly (Budapest, budai (I.) kerület.) 1874 október 1-én, Érsekújváron, Nyitra vármegyében született. A németpróuai Wolff-esalád sarja. Ez a család 700 évvel ezelőtt telepedett meg Nyitrában s 1632-ben II. Ferdinándtól kapta nemességét. WolíT Károly Érsekújváron s Trencsénben végezte középiskolai tanulmányait, amelyeknek befejezése után a pozsonyi jogakadémián s a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott, közben pedig Lipcsében, Halieben s Berlinben töltött néhány szemesztert. 1896-ban birói pályára lépett. Mint joggyakornok kezdte a trencsóni kir. törvényszéknél, ahonnan 1898-ban a nagybittsei járásbírósághoz helyezték át. A birói vizsga letétele után berendelték az igazságügyminisztériumba, ahol a törvényelőkészítő osztályban működött. Tagja volt a Polgári Törvénykönyvet előkészitő bizottságnak, a kötelmi jogi rész szövege és indokolása túlnyomó részben az ő munkája. 1901-ben, mikor a bécsi főudvarnagyi hivatalnál magyar bírói előadói állást szerveztek, Plósz Sándor akkori igazságügyminiszter ajánlatára, I. Ferenc József I. osztályú udvari fogalmazóvá nevezte ki. 1906-ig mííködött a bécsi főudvarnagyi hivatalnál, közben udvari titkár lett. 1906-ban osztálytanácsossá nevezték ki a külügyminisztériumhoz, ahol Aerenthal báró külügyminiszter alatt, mint a magyar közjogi ügyek előadója működött. Ebben a minőségében vett részt a magyar főudvar^nagyi bíróság megszervezésében Tőry Gusztáv igazságügyi államtitkár oldalán. Mikor aztán az 1909. évi XVI. törvénycikkel a magyar főudvarnagyi bíróságot tényleg felállították, a király őt nevezte ki annak első Mnökévé. Ezt az állását mind a mai napig megtartotta. 1915-ben a király a Lipótrenddel tüntette ki. Az összeomlás után a főudvarnagyi bíróság állami zárlati bírósággá alakult át s rábízták az összes királyi javak kezelését és felszámolását s Wolff, aki ekkor is a hivatala élén maradt, Károly király Ő Felsége felhatalmazására az egész udvari személyzettel együtt felajánlotta szolgálatait a Nemzeti Tanácsnak; óvatos taktikával és a proletárdiktatúra alatt tanúsított passzív rezisztenciával sikerült az egész koron avagy ont s Ő Felsége mágánvagyonát — köztük 39 métermázsa sulyu ezüstszerviszt — az utolsó darabig megmentenie. Politikai és társadalmi szerepe 1910-ben a budai Katholikus Körben s a Rákóczyánum katholikus internátus-egyletben kezdődik. Ekkortól kezdve részt vett minden keresztény társadalmi mozgalomban s az autonómiáért folytatott harcokban is. A kommün bukása után a keresztény községi párt első megalakulás alkalmával e párt elnökévé választották s mint székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag a keresztény községi párt élén ő a tulajdonképeni vezetője a székesfőváros kormányzatának. Az országos politikában az első nemzetgyűlés ideje alatt aktiv vészt ülem! vett. Az u.i választási kampány idején azonban Keresztény Egysén Tábora címen politikai