1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szabó József

172 Leli gyűlésén 1919 március 7-én. Később szülőfalujába vonult vissza s ott agitált a szocialisták munkája ellen. Ott érte a kommunizmus, mely kezdettől fogva rossz szemmel nézte agitációját a, gazdaközör.ség körében. Március 31-én letartóztatták a vörösök. Ezúttal sikerült megszabadulnia, de röviddel utóbb túszként vitték Győrbe A kommün bukása után újra feljött Pestre s itt, mint a keresztény földmivespart egyik vezére, a harmadik Friedrich-kormányban kisaazdaügyi miniszter lett augusztus 27-én. Miniszteri állását Huszár Károly. Simoiwi-Semadam Sándor és Teleki Pál gróf miniszterelnöksége alatt is megtartotta. A második Teleki-kormányból, mivel a kisgazda-minisztérium megszűnt, kimaradt. Az J920-ban megalakult Földmives-szövetség egyik alelnöke. Az első nemzetgyűlési választásokon két kerületben is megválasztották, a győrszentniártoni és a kunszentmártoniban!. A győrszentniártoni mandátumot tartotta meg. Az egységes kormányzóuártnak megalakulása óta egyik alelnöke. Az uj nemzetgyűlési választásokon a győrszentmártorá kerületben uótválasztásba került Szmrecsányi Györgygyei és 143 szótöbbséggel győzött. Az alapválasztáson kibukott másik ellenjelöltje Markos Gyula volt, a Herkó Páter szerkesztője. • Szabó József (Budapest, déli (IIT.) kerület.) 1889-ben született Budapesten. Korán árvaságra került és az elemi hat osztályát a főváros és rokonai támogatásával végezte el. 12 éves korában anyagi segitség hiján oipőfelsőrészkészitő tanoncnak állott be és saját keze munkájával tartotta fenn magát. Még mint tanonc került az akkor megindult keresztényszocialis mozgalomba és már 1907-ben mint szakszervezeti elnök vett részt a keresztényszocialis munkásság küzdelmeiben. 1910 márciusában a Keresztényszociális Szövetség akkori elnöke Giesswein Sándor Szabadkára küldte kerületi titkárnak, ahol a mozgalom vezetése körül tevékenykedett s a Bácskai Nomlónak volt munkatársa. Egy évvel később a megüresedett pécsi kerületi titkárságot vette át és négy éven keresztül szorgalmas munkával fejlesztette a szervezetet, Munkatársa volt a Dunántúl és a Pécsi U.ilap napilapoknak, valamint az Igaz Szó akkori fővárosi keresztényszocialis lapnak, közben magánszorgalomból elvégezte középiskolai tanulmányait A háború mindjárt az elején a harctérre szólította. Először a szerb, majd később az orosz frontra, került, ahonnan ismételten súlyos betegséggel került haza- 1918 őszén szerelt le és a fővárosi kereszténvszoeialis mozgalom élére állt. A forradalom elején megindult Ébredő Mapyarok Ecvesületnek vezető tagja volt és a Gólyavárban rendezett emlékezetes néngyüléseknek mindkét esetben elnöke és hivatalos szónoka volt. A kommün bukása után elsőnek sietett a keresztén vszociíil is mun Vámszervezetek ujjáéoitésére. amelyeVrtek m*. is főtitkára. Mint ilyent választotta meg a fővárosi XXII. választókerület Keresztény Nemzeti