1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Rassay Károly dr.

153 magyar pártok egyesülése érdekében Tátrafüredre egybehívott nagygyűlésen ő elnökölt. Visszatérve több politikai megbízatást vállalt, egyebek között résztvett a nemzeti kisebbségeknek Genfben tartott kongresszusán. A harmadik Bethlen-kormányban a kormányzó belügyminiszterré nevezte ki. Az általános választások során Kőszegen lépett, fel, ahol Lingauer^Albinnal szemben 1223 szavazattal kisebbségben maradt. Kállay Tibor pénzügyminiszternek a nyíregyházai mandátumáról való lemondása után őt választották meg a nyíregyházai kerület képviselőjévé. Ellenfelei a szükséges számú ajánlást nem tudták megszerezni. Az eqységexpdrl tagja. Rassay Károly dr. (Budapest, III. (déli) kerület.) 1886 március hó 21-én született Orsován. ahol atyja a Dunagőzhajózási Társaság állomásfőnöke volt. Német családból származik. Eredetileg ,.Rasch" volt a családneve, amelyet 1917-ben mint az igazságügyminisztériumba berendelt albiró, főnöke kívánságára magyarosított meg a jelenlegi nevére. Szolgálatai elismeréséül maga az akkori igazságügyminiszter, Balogh Jenő irt át a belügyminiszterhez, amelyben kérte az uj névnek régies írásmóddal való engedélyezését. Elemi és középiskoláit Zentán (Bácsmegyóben) végezte, majd a budapesti egyetemen folytatta a jogi tanulmányait. Budapesten folytatott joggyakorlatot és ugyanitt szerzett ügyvédi oklevelet. 1912-ben Zentán ügyvédi irodát nyitott. Zentán kezdettől fogva élénk részt vett az ottani társadalmi és politikai életben. 1913-ban beválasztották a városi képviselőtestületbe, majd röviddel azután Bácsmegye törvényhatósági bizottságának is tagja lelt. Ebben az időben felelős szerkesztője volt az ottani függetlenségig párt hivatalos lapjának, 1914 áprilisában azonban egészségi állapota miatt váratlanul ott hagyta az ügyvédi pályát. Budanestre nevezték ki törvényszéki jegyzőnek. Pár hónap múlva a Kúriára rendelték be tanácsjegyzőnek, ahol Günther Antal elnök mellett teljesített szolgálatot egészen 1915 végéig, amikor az ia'azságütrvminisztériumba került, ahol mint miniszteri titkár a. közigazgatási és magánjogi ügyosztályban működött. A kommün alatt különféle ellenforradalmi szervezkedésekben vett részt. Kezdeményezésére indult meg a tisztviselőknek az a mozgalma, amellyel megtagadták a kommün véres eseményeiben részes politikusokkal való együttműködést. Ekkor már teljesen belesodródott ^ a politikába, A tíisztviselői mozgalmaktól visszavonult• és vezető részt, vett a Keresztény Nemzeti Párt megalakításában. Itt kezdettől fogva azt az álláspontot hirdette, hogy az összes keresztény és nemzeti alapon álló pártokat és politikusokat, egy egységes politikai pariba kell tömöríteni. A. koncentrá-