1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Rassay Károly dr.

154 eiós kormány megalakulásakor igazságügyi államtitkárnak nevezték ki Bárczy István igazságügyminiszter mellé. A nemzetgyűlés összeillése után azonban, mert az u.j igazság­ügyminiszterrel, Ferdinándy Gyulával elvi kérdésben nézet­eltérése támadt, állásáról lemondott. A Teleki Pál gróf mi­niszterelnöksége alatt megalakult egységespárt tagjai sorába lépett, mikor azonban az egységespárt kettészakadt, a kis­gazdapárthoz csatlakozott. 1920 végén a kisgazdapártból Te­leki Pál gróf akkori miniszterelnöknek a királykérdésben egy interpellációra adott válasza miatt kilépőit. Röviddel ezután a. többi kilépettekkel megalakította a függetlenségi kisgazda­földmives és polgári pártot s annak vezére lett. A múlt Ház ellenzékének egyik legkiválóbb és legharcosabb vezető tagja volt. Elsőrangú debatter, kitűnő jogász. Sűrűn szólalt fel a nemzetgyűlésen s különösen a szabad­ságjogok és jogrend védelmében elmondott beszédei általá­nos feltűnést keltettek. Parlamenti szereplését két irányadó szempont dominálta: demokratikus felfogósa és a szabadkirályválasztó álláspontja. Élénk részt vesz a jogrend és a, szabadságjogok helyreállítására irányuló mozgalmak­ban. Nemcsak a nemzetgyűlésen, hanem azonkívül is állandó harcot folytat a cenzúra megszüntetéséért, az internálási tábor feloszlatásáért, a gyülekezési és egyesülési jog helyre­állításáért. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védel­méről szóló törvényjavaslat ellen nagyobb beszédet mondott; harcot indított a mozirendelet ellen, ez ügyben mondott inter­pellációjával nagy hatást ért el. Időközben csatlakozott a Pol­gárok és Munkások Szövetségéhez és minden erejével támo­gatta a Polgárok és Munkások Szövetségében tömörült libe­rális pártok és a szociáldeniokrata párt törekvéseit. Parija a, munkásság szószólója volt a parlamentben. Ennek köszön­hette, hogy különösen a régi kisgazdapártnak azok a szer­vezetei, amelyek elégedetlenek voltak nagyatádi Szabó Ist­ván politikájával, csatlakoztak a nevét viselő függetlenségi kisgazda-földmives és polgári párthoz. Gróf Teleki Pál bukása után gróf Bethlen István miniszterelnöknek legélesebb ellenfele lett a parlamentben; ennek már az első és második Bethlen-kormánv bemutatko­zása felett megindult kormányprogramm vitájában kifejezést adott. Az októberi királvesemények után a detronizációs javaslat vitája alkalmával, hogy a kormányt és a kisgazda­nártot nyílt 'állásfoglalásra kényszerítse, javaslatot riytn­tott he az egész Habsburg-h'áíz detronizációjára. Indítva^ nyát a nemzetgyűlés leszavazta ugyan, de néhány^ nap múlva ántánt-nyomás alatt hasonló tartalmú törvényjavas­latot nyújtott be a kormány s azt a Ház el is fogadta. Szabadkirályválasztó és Habsburg-ellenes felfogása nem akadályozta meg abban, hogy a királynuccsal kapcsolatban letartóztatott pnllitikusok' szabadlábrahelyezését ne iköve­telje. mert u»-y látta, hogy Andrássy, Bakovszky és Beniczky letartóztatásával súlyos sérelem esett a mentelmi jogon. A mentelmi vita során mondott beszédeivel több ízben ösz-

Next

/
Thumbnails
Contents