1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Rassay Károly dr.

154 eiós kormány megalakulásakor igazságügyi államtitkárnak nevezték ki Bárczy István igazságügyminiszter mellé. A nemzetgyűlés összeillése után azonban, mert az u.j igazságügyminiszterrel, Ferdinándy Gyulával elvi kérdésben nézeteltérése támadt, állásáról lemondott. A Teleki Pál gróf miniszterelnöksége alatt megalakult egységespárt tagjai sorába lépett, mikor azonban az egységespárt kettészakadt, a kisgazdapárthoz csatlakozott. 1920 végén a kisgazdapártból Teleki Pál gróf akkori miniszterelnöknek a királykérdésben egy interpellációra adott válasza miatt kilépőit. Röviddel ezután a. többi kilépettekkel megalakította a függetlenségi kisgazdaföldmives és polgári pártot s annak vezére lett. A múlt Ház ellenzékének egyik legkiválóbb és legharcosabb vezető tagja volt. Elsőrangú debatter, kitűnő jogász. Sűrűn szólalt fel a nemzetgyűlésen s különösen a szabadságjogok és jogrend védelmében elmondott beszédei általános feltűnést keltettek. Parlamenti szereplését két irányadó szempont dominálta: demokratikus felfogósa és a szabadkirályválasztó álláspontja. Élénk részt vesz a jogrend és a, szabadságjogok helyreállítására irányuló mozgalmakban. Nemcsak a nemzetgyűlésen, hanem azonkívül is állandó harcot folytat a cenzúra megszüntetéséért, az internálási tábor feloszlatásáért, a gyülekezési és egyesülési jog helyreállításáért. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat ellen nagyobb beszédet mondott; harcot indított a mozirendelet ellen, ez ügyben mondott interpellációjával nagy hatást ért el. Időközben csatlakozott a Polgárok és Munkások Szövetségéhez és minden erejével támogatta a Polgárok és Munkások Szövetségében tömörült liberális pártok és a szociáldeniokrata párt törekvéseit. Parija a, munkásság szószólója volt a parlamentben. Ennek köszönhette, hogy különösen a régi kisgazdapártnak azok a szervezetei, amelyek elégedetlenek voltak nagyatádi Szabó István politikájával, csatlakoztak a nevét viselő függetlenségi kisgazda-földmives és polgári párthoz. Gróf Teleki Pál bukása után gróf Bethlen István miniszterelnöknek legélesebb ellenfele lett a parlamentben; ennek már az első és második Bethlen-kormánv bemutatkozása felett megindult kormányprogramm vitájában kifejezést adott. Az októberi királvesemények után a detronizációs javaslat vitája alkalmával, hogy a kormányt és a kisgazdanártot nyílt 'állásfoglalásra kényszerítse, javaslatot riytntott he az egész Habsburg-h'áíz detronizációjára. Indítva^ nyát a nemzetgyűlés leszavazta ugyan, de néhány^ nap múlva ántánt-nyomás alatt hasonló tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be a kormány s azt a Ház el is fogadta. Szabadkirályválasztó és Habsburg-ellenes felfogása nem akadályozta meg abban, hogy a királynuccsal kapcsolatban letartóztatott pnllitikusok' szabadlábrahelyezését ne ikövetelje. mert u»-y látta, hogy Andrássy, Bakovszky és Beniczky letartóztatásával súlyos sérelem esett a mentelmi jogon. A mentelmi vita során mondott beszédeivel több ízben ösz-