1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Rakovszky Iván dr.

152 használva miniszteri tekintélyét a veszprémi káptalan egyik kanonoki slallumára pályázik, ami azonban valótlannak bizonyult, s különös éllel fordult nagyatádi Szabó István ellen, akit a budgetprovizorum vitájában február 7-én „panamistá"-nak nevezett. Közben, január 15-én az AndrássyFriedrich-pártihoz csatlakozott, miután a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjától már régebben elfordult azért, mert a párt nem vallott nyíltan szint a legitimizmus mellett. Az általános választásokon Szécsón.yben lépett fel az Andrássy-Friedrich-yárt programjával, Hencz Károllyal, a szabadkirályválasztó tábor egyik exponált alakjával szemben, akit 3708 szóval kisebbségbe szoritott. Hencz Károly csak 2445 szavazatot kapott. Rakovszky Iván dr. (Nyíregyházai kerület.) Nagyrákói és kelemenfai Rakovszky Istvánnak, az állami számvevőszék megboldogult nagynevű elnökének fia, 1885 február 5-én szüleiéit Budapesten. Középiskolai tanulmányainak befejezése után jogot hallgatott a budapesti kir. tudományegyetemem, mely 1909-ben a jog- és államtudományok tudorává avatta. Már joghallgató korában ismert nevet szerzett magának a fővárosi napilapokban és folyóiratokban megjelent dolgozataival, amelyekben főként művészi és társadalmi kérdésekkel foglalkozott. 1907-ben közigazgatási szolgálatot vállalt Turóc vármegyében, amelynek akkor aljegyzője, 1909-ben pedig tiszteletbeli főjegyzője lett. Csakhamar megvált azonban a közigazgatástól: •1910-ben az általános választások alkalmával a stubnyai, turóevármegyei kerület munkapárti programmal" képviselőnek^ választotta. Az 1910-ben összeült országgyűlés képviselőházának korjegyzője volt, a háborús parlamentben eleinte a közigazgatási, majd a, pénzügyi bizottság előadójaként jutott emlékezetes szerephez. Tisza Tstván gróf a munkapárti fiatalság eeyik legértékesebb tagjának tartotta. A háború alatt egyébként mint a turócmegyei Vöröskereszt elnöke szerzett, jelentős érdemeket több hadikórház felállításával. Egy ideié- miniszteri biztosa volt a besztercebányai Koleramegfigyelő intézetnek és ebben a minőségben egy 6000 ágyas kórházat létesített Mikor német csapatok vonultak be az országba a Kamatok védelmére, a, kormány őt mint országos polgári biztost a német csapatok parancsnoksága mellé rendelte. 1915 májusában korosztálya behivatván, lemondott a felmentésről és bevonult az 1. honvéd huszárezredhez s mint ennek tartalékos tisztje szolgált a harctéren 1917 közeüéig. A forradalom idején résztvett Bethlen István gróf ellenforradalmi mozgalmaiban. Ezért.' a proletárdiktatúra kitörése után el akarták fogni. Az elfogatás elől csehek által meerszálU területre menekült, ahol ettől kezdve mintegy két es fél évig tartózkodott. Nevezetes szerepe volt a szlovenszkói magyar pártok politikai életében; emlékezetes, hogy az