1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Putnoky Mór - Putnoky Sándor - Rainprecht Antal dr.

148 közös dragonyos ezrednél. Majd elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát is, mire meghivást kapott a püspöki kormányzóság uradalmi titkári állására. Nem sokkal később atyja halála után báró Hornig akkori veszprémi püspöktől Ígéretet nyert a kormányzói állásra való kineveztetésére. azonban a közte és a püspökség között fennforgó elvi ellentétek, főleg a szociális kérdésekben tett kikötései miatt kinevezésére sor nem került. 1907-ben megalapitotta a Veszprémi Faipari R.-T.-ot, a Dunántúl legnagyobb faipari telepét s az elsőrendű közgazdasági missziót teljesítő vállalat elnökigazgatója lett. Érdekes, hogy ezt az intézményt először a hitbizományi birtokosokkal, a gróíi és püspöki erdőbirtokosokkal karöltve és együttesen óhajtotta megcsinálni, ámde ezek Rainprecht Antal propozicióit mereven elutasitották ugy, hogy tervét ezeken kívül álló konzorciumokkal kellett megvalósítania. Néhány évvel később a Veszprémi Közgazdasági Bank és Takarékpénztárat alapította meg és annak 1906-ban történt főispáni kinevezéséig vezérigazgátója volt. 1914-hen mint huszártiszt résztvett a kárpáti harcokban s 1916-ig egyhuzamban harctéri szolgálatot teljesített, amikor is Görgényszentimrénél a románok ellen vivott harcokban több golyótól sebesülten arcvonalbeli szolgálatra alkalmatlanná vált. Hosszú kórházi gyógykezeltetés után visszakerült Veszprémbe s ott tovább folytatta közgazdasági tevékenységét. Megalapitotta a Veszprémi Talajművelő és Gépjavító R.-T.-ot, amelynek ma is elnökigazigatója. 1917-<ben az Esterházy-kormány főispánná nevezte ki. Mikor az újonnan kinevezett Wekerle-kormány a hősök választójogát elejtette, főispáni állásáról lemondott. Ismét bevonult a katonasághoz és Zalaegerszegen teljesített irodai szolgálatot, ahonnan az októberi események szólították Veszprémbe. A megye társadalmának osztály- és rangkülönbség nélkül megnyilvánult kívánságára, az egyházi és világi előkelőségeknek a veszprémi nemzeti tanácsban megnyilatkozott felhívására, de azért is, mert az októberi napok jelentőségét átérezte, a vármegyében kormánybiztosi állást vállalt Kormánybiztosi működése alatt megyéjében példás rendet tartott fenn, tapintattal és szigorral védte a kormány érdekeit. Abban az időben ezirányu munkásságáért elismerésben is volt része, a kommunizmus után azonban bizonyos körök befolyására olyan irányban igyekeztek vélelmet kelteni, mintha az összeomlásnak ő is egyik okozója volna. Kormánybiztosi állásáról néhány héttel a kommün kitörése előtt lemondott azért, mert a kormánytól statárium kihirdetésére jogot nem kapott. Ebből az incidensből nyílt összetűzés volt,az akkori szociáldemokraltákkal. Ez, valamint bátor színvallása a liberális polgári álláspont mellett kényszeritette őt a távozásra. A kommunizmus alatt Kun Béla terroristákkal megrakott autót küldött elfogatására s csak a veszprémi hadiözvegyek, hadirokkantak monstre küldöttsége mentette meg életét. Az első letartóztatott túszok között volt, később a józan veszprémi munkásság