1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Marschall Ferenc dr.

^'•-::W 119 biztosává nevezitek ki, 1919. és 1920-ban pediff Zemplén vár­megye főispán-kormánybiztosa volt. A béketárgyalások ide­jén, bár nem hivatalos minőségben, de a kormánv részéről kapott, speciális megbízatással Franciaországban és Sváicban ;járt. Az Országos Magyar Szőlősgazdák Egyesületének Vaz­gató-választmányi tagja, a Tokajhegyaljai Bortermelők Szö­vetkezetének elnöke, a Hitelbank sátoraljaújhelyi fiókjának alelnöke, a Magyar- Lengyel Kamara alelnöke s a Magyar Általános Hitelbank érdekkörébe tartozó több vállalat igaz­gatósági ta.sr.ia . Főleg a borászatot és a szőlészetet érdeklő szakkérdésekkel foglalkozik és több értekezést is irt. A nem­zetgyűlési választásokon mini az egiiscgespárt hivatalos jelöltje lépett föl a tokaji kerületben és az azótai elhunyt Bernáth Bélával, a kerület 30 éven át volt képviselőjével, a múlt nemzetgyűlés korelnökével szemben, aki szintén egysé­ges párti programmal vette fel a harcot, valamint Lázár Miklós függetlenségi párti jelölttel szemben több mint 2000 abszolút szótöbbséggel győzött. Marschall Ferenc dr. (Jánoshalmai kerület.) 1887-ben született Temesváron. Középiskoláit Temes­várott, felsőiskolai tanulmányait a budapesti tudomány­egyetemen végezte és itt 1910-ben jogtudományi doktori oklevelet nyert. Egyeteirái tanulmányainak idején élénk részt vett az ifjúsági mozgalmakban s különösen a Széche­nyi-Szövetség megalakítása körül szerzett érdemeket. A szö­vetségnek különben két évig elnöke volt. Tanulmányainak befejeztével hosszabb külföldi tanulmányutat tett, Német­országban, Franciaországban, Svájcban és Angliában, ahol különösen fa szövetkezeti 'ós aglrárinitézményeket tanulmá­nyozta. Tanulmányútjáról visszatérve a Magyar Gazdaszö­vetség szolgálatába lépett. Uj munkakörében főleg a gazda­körök és szövetkezetek szervezésével foglalkozott. Mint a Szövetkezés és a Maff?/ar Gazdák Szemléjének munkatársa számos szaktanulmányt irt. A Magyar Gazdaszövetségből a földmivelésügyi minisztériumba került, ahol a közgazdasági termelési osztályban* dolgozott éveken át, míg a háború ki­törése a harctérre nem szólította. A szerb és uzsoki fronton téliesített szolgálatot s több katonai kitüntetést f szerzett. A harctéren szerzett súlyos betegségéből felgyógyulván, visszakerült a földmivelésügyi minisztériumba s ott a hábo­rús mezőgazdasági igazgatás munkájában vett tevékeny részt. Ezirányu érdemei elismeréséül a 1T. osztályú polgári hadi érdemkereszttel tüntették ki. Különösen fontos munkát végzett a leszerelés alkalmával; a bécsi központi leszerelési bizottságnál a földmivelésügyi minisztériumot képviselte. A kommün bukása után Rubinek Gynla akkori földmivelés­ügyi miniszter titkára volt. Ebből a poziciőjából hivták meg a „Falu" Orszápos Szövetség igazgatói székébe. Ezt az állá­sát ezidőszerint is viseli, egyúttal felelős szerkesztője a szö-

Next

/
Thumbnails
Contents