1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Mayer János
120 vétség kiadásában megjelenő Falu cimii lapnak. Főmunkatársa a Magyar Közigazgatásnak, levelezője a Das Laiid ehnlü berlini folyóiratnak. Megemlítésre érdemes, hogy a berlini Bodenhociischulo dekrétumát is elnyerte. Tevékeny részt vesz a magyar szövetkezeti és mezőgazdasági iránya szervezetek működésében. A Háztartás Fogyasztási Szövetkezet, az Ager ke r tgazdasági r.-t., az Agrolux községeket és mezőgazdaságokat villamosító r.-t., a Selyemfonódák bérleli szövetkezete, a. Magyar többtermelési r.-t. igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagja. Rendes tagja az Országos Közélelmezési Tanácsnak;. Számos szaktanulmányán és szaklapokban megjelent cikkein kívül két nagyobb önálló munkát is irt: Széchenyi István gróf és a magyar középosztály és A falu gondozása cimen. A jánoshalmai kerületben Fenyő Miksa, a Gyosz igazgatója, Rassay-párti jelölttel került pótválasztásba, azodban Fenyőnek a választást megelőző napon történt visszalépése következtében a kerület mandátumát egyhangúlag nyerte el egységespárti programmal. Mayer János (Kápolnai kerület.) 1871-ben született a hevesniegyei ívompolton. iskoláinak elvégzése után édesanyja birtokán gazdálkodott, de amellett élénken érdeklődött a közügyek iránt is. 1906-ban kozgyámnak választották meg. 1909-ben a vármegyei törvényhatósági bizottságba is beválasztották. Már régen átlátván a kisgazdatársadalom országos megszervezésének szükségét, ezirányu akcióját megkezdte Hevesmegyébenakisgazdapárt megalapításával. 1901-ben megszervezte a Hangya Fogyasztási Szövetkezet kompolti fiókját, 1914-ben hitelszövetkezeti íiókot alapitott és ugy a Hangyának, mint a Hitelszövetkezetnek ügyvezetését, könyvelését, levelezését egymaga díjtalanul végezte. A kápolnai választókerület 1914-ben képviselőjévé választotta. A kisgazdaérdekek védelmében többizben felszólalt az országgyűlésen. Az 2918. évi októberi politikai válság idején a meghallgatott politikusok között ő is meghivást kapott Károly királytól. 1919 januárjában, amikor Rubinok Gyula és Darányi Ignác ösztökélték nagyatádi Szabó Istvánt, hogy lépjen be a kormányba és akadályozza meg a szélsőséges áramlatok érvényesülését,^ Mayer János mint az országos kisgazdapárt egyik vezére szintén belépett a kormányba és a közélelmezési minisztérium államtitkára lett, állásáról azonban még a proletárdiktatúra kikiáltása előtt lemondott. A bolsevizmus alatt hevesmegyei birtokán szervezte az ellenforradalmat. Friedrich István ellenforradalmi kormányában egy^ ideig a kisgazdaérdekek képviseletével meghízott miniszter volt. A Clerk-félo tárgyalások alapján megalakult kormányban földmivelésügyi államtitkárrá nevezték ki. Ebből a pozíciójából került a Bethlen-kormány megalakulásakor a
