1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Apponyi Albert gróf

12 ból való kilépését, de híveit ö ínaga kérte arra, hogy ne kövessék őt. A kereszténypárt szakadása azonban már ekkor elkerülhetetlen volt. Bernolák Nándor akkori népjóléti miniszter indítványát, amelyben Audrássy kizárását javasolta elvetette ugyan az értekezlet, de végül is a párt három részre szakadt. Audrássy híveivel a Friedirich-párttal egyesült, amely vezérévé választotta. Még

# 1922 január havában az intdeninitás tárgyalásánál Audrássy nagy beszédben ismertette a nemzetgyűlésen is a történeti napok eseményeit. A nemzetgyűlés feloszlatását megelőző kompromisszumos pártközi választójogi tárgyalásokban (amelyek különben meghiúsultak) állásporitját abban az irányban érvényesítette, hogy törvény híján a Friedrich-féle rendelet alapján rendelje el a kormány a választásokat. Aláirta azt a felirati javaslatot, amelyet az ellenzék megbízásából, végeredményben ilyen értelemben, Apponyi szövegezeit meg s juttatott el a kormányzóhoz (1922 február 16). Az általános nemzetgyűlési választások alkalmával két kerületben lépett fel. Sopronban rendkívül heves választási harc után Kebelt Ede dr. szociáldemokratával kisebbségbe szorította Klebelsberg Kunó gróf akkori belügyminisztert. Ö maga a pótválasztáson 169 szavazattal maradt Hebelttel szunben kisebbségben. A fővárosi budai (I.) kerületben mint az Andrássy-Fricdrich-párt listavezetőjét választották meg. Apponyi Albert gróf (Jászberényi kerület.) Bécsben született, 1846 május 29-én. Néhai Apponyi György gróf volt udvari kancellár fia. A jezsuiták kalksburgi intézetében nevelkedett 1863-ig, azután Bécsben és Pesten jogo't hallgatott, majd 1868-ban külföldi útra indult. Hosszabb ideig tartózkodott Németországban és Franciaországban. Franciaországban a royalista arisztokrata társaságba volt bejáratos. A francia arisztokraták közül kivált Montalembert gróf volt rá nagy hatással. Az ő házában ismerkedett meg Le Play-vel, a hires konzervatív szociológussal, akinek munkái mély benyomással voltak rája. 3869 őszén jelen volt a szuezi csatorna megnyitásánál. A politikai életben 1872 óta vesz részi. A szentendrei kerület akkor választotta meg országgyűlési képviselőjévé Deák-párti programmal. „Mindenki bizonyos kíváncsisággal fogadott", — írja emlékirataiban a képviselőházban való eíső megjelenéséről, „de kevesen rokonszenvvel". A baloldal a konzervatív ivadékot látta bennem, a liberális Deák-pártiak egy „ultramontán" akció képviselőjét." A kíváncsiságot azonban hamarosan meleg érdeklődés váltotta fel, mert fényes szónoki képességei már legelső felszólalása alkalmával a szenzáció erejével hatottak. (Az 18715. évi költségvetés részletes vitájában az Országos Zeneakadémia felállítása mellett szólalt fel. Az erre vonatkozó tételt a Ház nagy többséggel elfogadta — 1872-ben mint fölösleges „luxuskiadást" törölték