1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Vasadi-Balogh György

155 Iákat, tizenegy középiskolát állított fel, köztük egy kereskedelmi iskolát. Több helyen mint Kragujevácban, Krusevácban és Belgrádban sikerült annyira rendbehozni a tanügyi állapotokat, hogy szabályszerű érettségi vizsgák voltak tarthatók. Erdemei elismeréséül királyi kitüntetésben részesült, amelyet maga IV. Károly tűzött mellére. Az összeomlás után visszakerült a fővárosba és tanári minőségének érintetlenül hagyása mellett szerb nyelvismeretei alapján a nemzetiségi kisebbségek minisztériumába osztották be, ettől az állásától azonban február 15-én saját kérelmére felmentették. A kommunizmus bukása után a budapesti II. kerületi királyi egyetemi katolikus főgimnázium igazgatójává és a m. kir. Ferenc József nevelőintézet kormányzójává nevezték ki. Az általános választások alkalmával szülővárosa, a XXI. választókerület Keresztény Nemzeti Egyesüléspárti programmal körülbelül tízezer szótöbbséggel választotta meg képviselőjéül Bittner Jánossal szemben. Több közérdekű felszólalást és interpellációt mondott el a nemzetgyűlésen igy a fővárosi törvényhatóság reformjánál, a magyar középiskolák reformja, a hadirokkantak ügyében. A numerus claususról szóló törvényjavaslatnak előadója volt. Fővárosi bizottsági tag. Tagja az igazságügyi, közlekedésügyi és közoktatásügyi bizottságnak. Dr. Vasadi-Balogh György. (Vaál.) Gyúrón (Fehér megyében) született 1882-ben, hol édesatyja jelenleg is református lelkész. Elemi iskoláit szülőfalujában elvégezvén, a kunszentmiklósi református gimnáziumba került, majd a kisújszállási református főgimnáziumba, hol 1900-ban tett érettségit. A budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett a történelemből és föidrajzból, továbbá bölcsészettudori oklevelet. Tanári működését Mezőtúron a református főgimnáziumnál kezdette meg 1906 szeptember havában, másfélév után az államhoz került s mint ilyen legutóbb a budapesti III. ker. állami főgimnáziumnál tanított. Fiatal korától kezdve sűrűn irogatott eleinte gazdasági kérdésekről az édesatyja által szerkesztett „Magyar Földművesében, majd kiadta 1904-ben első önálló munkáját egy kötetben „Fejér vármegye közgazdasági helyzete" cim alatt. Első szépirodalmi műve 1906-ban jelent meg „Való és kigondolt történetek" cim alatt. A háború kitörése Szegeden találta. Épp akkor adta ki „Magyar hegemónia" cimü politikai tanulmányát 1914 júniusában, mely nemcsak a szakkörök, hanem az akkori politikai élet vezetőjének figyelmét is magára vonta, ki magához kérette őt bizonyos tervek meg-