1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Vass József

156 beszélésére. Negyvenkét hónapot töltött a fronton, mint századparancsnok. 1918 márciusban, mint egyetlen megmaradt férfisarját családjának, a tűzvonalból a királyi rendelet alapján beosztották a 38. pótzászlóaljhoz Budapestre, hol az ezred hadi albumának szerkesztésével bizták meg. Harctéri leírásai, novellái sűrűn jelentek meg a Pesti Napló hasábjain. Három önálló kötetet adott ki a háborúban: „Ahol az ágyú szól", „Kék vizek mellett", „F^gyvérben". A proletárdiktatúra alatt a vidéken élt s ott biztatta kitartásra a népet. A fehérmegyei vaáli kerület az országos kisgazda- és földmives párt programmja alapján képviselővé választotta. A kisgazdapártnak egyik tekintélyes szerepet játszó tagja. A pártnak a szabadforgalom helyreállítására és a rekvirálások megszüntetésére irányuló akciójában játszott főként vezető szerepet. Több érdemes felszólalást tartott a nemzetgyűlésen. A numerus clausus ellen nagyobb beszédet mondott. A nemzetgyűlés jegyzője. Tagja a közgazdasági, közigazgatási és közoktatásügyi bizottságnak. Dr. Vass József. (Vasvár.) 1877-ben született Sárváron. Középiskoláit Győrött és Székesfehérváron végezte, a teológiát Rómában és ugy a filozófiai, mint a teológiai doktorátust Rómában szerezte meg. Rómából hazatérve előbb Abonyban káplán lett, majd Székesfehérvárott hitoktató, később teológiai tanár. Glattfelder Gyulának püspökké való kinevezése után a budapesti Szent Imrekollégium igazgatójává nevezték ki, jelenleg a budapesti egyetemen az egyházi ékesszólástan nyilvános rendes tanára. Már fiatal pap korától kezdve élénk részt vett a közéletben. Székesfehérvárott fáradhatatlan buzgalommal szervezte a keresztényszocialista munkásmozgalmakat és a helyi lapokba közel ezer vezércikket irt. Emellett számtalan cikke jelent meg az Alkotmányban, Nemzeti Újságban, a keresztény irányú lapokban s az egyházi irodalmat önálló kötettel is gazdagította és magyarba átültette „Szent Ágoston vallomásait". A kommün alatt a terroristák a kivégzendők jegyzékébe iktatták, de ezt egy vörös katona idejében tudomására hozta, ugy hogy még idejében elmenekülhetett Budapestről. A vasvári kerület egyhangúlag választotta meg nemzetgyűlési képviselőül. Fővárosi bizottsági tag. Mindjárt a nemzetgyűlés összeülese után egyik vezetője lett a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának s már a nemzetgyűlés első idejében nagy feltűnést keltő beszédeket mondott. A Teleki:kormány megalakulása után nagyatádi Szabó Istvántól átvette a közélelmezési miniszteri tárcát. Mindjárt első tény-