1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Lovász János - Dr. Lukovich Aladár

87 Lovász János. (Edelény.) 1866-ban született Boldván, Borsod megyében. Kisgazda. Katonai szolgálatot a 12-ik huszárezrednél teljesített, ahonnan mint szakaszvezető tért vissza falujába. A közpályán mint esküdt, községi képviselőtestületi tag, törvénybiró, községi pénztáros és közgazdasági elnök működött. A vármegyei törvényhatósági bizottságnak régi idő óta tagja, egyházának számadó gondnoka. Több képvielőjelölttel szemben abszolút többséggel választotta meg az edelényi kerület. Nagyatádi Szabó István régi hive. A nemzetgyűlésen tartott beszédei amelyekben a kisgazdaérdekek védelmét sürgette, figyelmet keltettek. A földmivelési, közgazdasági és közjogi bizottság tagja. Dr. Lukovich Aladár. (Nagykáta.) Szuddarázsi és tergenyei dr. Lukovich Aladár 1870-ben született Homonnán, Zemplén vármegyében, régi nemesi családból, mely egyike a híres felvidéki magyar családoknak. Az ősi kúriában szerencsés légkörben nevelkedvén, már gyermekkorában sajátjaivá lettek az ősi, sárosi-zempléni erények, az izzó hazafiság, fáradhatatlan agilitás és munkabírás. Középiskoláinak elvégzése után a magyaróvári gazdasági akadémián oklevelet nyert, majd Kassán jogot hallgatott és később Budapesten az államtudományok doktora lett. Hazai tanulmányainak bevégzése után ötévig az ország különböző részei mezőgazdasági éleiének tanulmányozása végett, mint agronómgeológus, gazdatiszt, kárbecslő vállalt hivatást, bár erre anyagi helyzeténél fogva, kényszerítve nem volt. Ez idő alatt többször megfordult külföldön nyelvismeretei bővítése végett. 1898-ban a Sárosmegyei Gazdasági Egyesület titkára lett s ezt a hivatását két évtizeden keresztül töltötte be. Vármegyéjét a magyar nemzeti és mezőgazdasági kultúra szempontjából teljesen a maga céljai szerint; formált át. Sáros vármegyében minden mezőgazdasági intézményt ő kezdeményezett és olyan virágzásra vezetett, hogy a háború előtt ez a vármegye az ország egyik legmagyarabb érzésű, gazdasági kultúrában legelőrehaladottabb megyéje lett. Működése alatt számos gazdasági és szövetkezeti intézményt köztük egy hatalmas szeszfínomito szövetkezetet létesitett, több kiállítást, köztük országos méretűt rendezett s vármegyéjének mezőgazdasági kultúráját magasra fejlesztette. Épilyen jellegzetes és sokoldalú volt társadalmi szereplése. Ismert urlovas, az egész Felvidék lótenyésztésében szép sikereket ért el. Rendkívül nagy érdeme van a felvidéki tótság