1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Lovász János - Dr. Lukovich Aladár

88 hazafias szellemének kifejlesztésében. Sárosmegyei működése alatt beutazta Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Németországot, Franciaországot, Dél-Olaszországot, s az itt szerzett tapasztalatait a vármegye gazdasági életének előmozdítására fordította. A háború és az orosz betörés alkalmával, mely a vármegye nyolcvannál több községét érintette, ezeknek a kiürítése és vagyonuk megmentése az 6 szervezésének és munkájának volt köszönhető. Ugyan ő volt az, aki az oroszok kiverése után már az előrenyomuló sereg nyomában megkezdte az újraépítés munkáját és elérte azt, hogy Sáros vármegye az orosz pusztítás dacára önerejéből talpra tudott állani. Szervező erejét és munkabírását honorálva, 1917 végén az Országos Magyar Földbérlő Egyesület ügyvezető igazgatójává hivta s ezt a hivatását ma is betölti. A központba felkerülve, ugyanazt a tevékenységét fejtette ki országos ügyekben, mint előbbi szűkebb munkakörében. Különösen emlékezetes marad a Károlyi korszak alatt a Búza Barna-féle birtokpolitikai reform ellen folytatott küzdelme, melyet ugy az általa szerkesztett lapban, az A Föld-ben, mint az akkori kormányzat hivatalos értekezletein vezetett. Irodalmi munkássága a különféle gazdasági szaklapok szerkesztésén kivül főleg abban nyilvánul, hogy ugy a hazai, mint a külföldi lapokban állandóan jejennek meg mezőgazdasági vonatkozású értékes fejtegetései. 0 maga azt mondja magáról, hogy „élete legszebb eredményének^ tekinti a sárosi tótságnak mai igazi magyar irredenta szellemét, mely biztosit mindnyájunkat arról, hogy ez a terület nemsokára Magyarország integráns részé lesz". A kommunizmus alatt eleinte sikerült bujdosással menekülnie, de május 20-án mint ellenforradalmárt letartóztatták és a Markó-utcai börtönből csak az angol misszió közbenjárására szabadult meg a biztos haláltól. Azután még kétszer lett a kommunisták foglya. A kommunizmus után teljes erejével folytatta munkáját az országos kisgazda- és földmivespárt megszervezése érdekében és tagja is lett a vezérlőbizottságnak. A választások kiírásakor az egyesült kisgazda- és földmivespárt igazgatójává választotta és az ő vezetése alatt folytak le a párt győzelmével végződött választások. A nagykátai kerület a helybeli gróf Keglevich Gáborral szemben, jelentékeny többséggel választotta nemzetgyűlési képviselővé. A Ház egyik legnépszerűbb tagja. A nemzetgyűlés bizalma egyhangú választással a háznagyi tisztséget ruházta reá. Az ezzel járó széles munkakört ma is közmegelégedésre tölti be, emellett azonban tevékeny részt vesz a nemzetgyűlés munkájában is. Ezenfelül közgazdasági életünk számos megnyilatkozásában mint vezető állandó részt vesz. A mezőgazdasági érdekképviseletekről alkotott 1920: XVIII. t.-c. előadója volt. A közgazdasági, közigazgatási és gazdasági bizottság tagja.