1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Gömbös Gyula

r,i Gömbös Gyula. (Törökszentmiklós.) 1886 december 26-án született Murgán, Tolna megyében. Iskoláit Sopronban végezte, majd a pécsi katonai iskola elvégzése után kadét-rangban a zágrábi 25. gyalogezredhez került. Hadnagy korában a'bécsújhelyi katonai torna- és vivótanfolyamot hallgatta s a tanfolyam befejezése után ismét a csapathoz ment vissza. 1910-ben letette a felső tisztitanfolyamra, szóló felvételi vizsgát s 1910—11-ben elvégezte a cs. és kir. hadiiskolát, ahonnan 1914-ben a XIII. hadtest vezérkari osztályához osztották be. A háborút ennél a hadtestnél, továbbá a 42. és 6. hadosztálynál és a 83. dandárparancsnokságnál töltötte el. 1916-ban az oknai áttörés után az oroszok egy éjjeli rajtaütése alkalmával megsebesült s a bécsi helyőrségi kórházba került. Felgyógyulása után a honvédelmi minisztériumba osztották be. A románoknak Erdélybe történt betörését megelőzően Betegh kormánybiztos mellett a magyar kormány képviseletében ; Erdélyben az evakuálás lebonyolítását intézte. Innen a belügy..' minisztériumba került, ahol két hónapig az erdélyiek repatriálásának ügyét intézte. Mikor 1917-ben báró Hazai Samut pótlásügyi főnökké nevezték ki, vele együtt Bécsbe került, ahol a forradalom kitöréséig maradt. A forradalom kitörése után ismét Budapestre került, rövid idő múlva azonban Ballá Aladár zágrábi követ mellé osztották be, mint a magyar állam katonai meghatalmazottját. Zágrábban december 6-ig maradt. Visszakerülve, az; akkori hadügyminisztérium hadműveleti osztályában mint a Balkán-csoport vezetője nyert beosztást. Tevékeny része volt a, MOVE megalakításában, amelynek nemsokára elnökévé választották, miután előzően nyugdíjaztatta magát. Mint MOVE vezetőember, üldöztetésnek volt kitéve, a kommün alatt internálni is akarták, de Bécsbe szökött, ahol tevékeny részt vett az ellenforradalom előkészítésében s a Bécsi Magyar Futár szerkesztésében. Majd Belgrádba és Szegedre került s itt tevékenykedett az ellenforradalom megszervezésén. Jelentékeny szerepe volt április 28-án a nemzeti hadsereg felállításában. A szegedi ellenforradalmi Károlyi- és Ábrahám-kormányok alatt hadügyi államtitkár volt. A Peidl-kormány bukása után visszajött a fővárosba, belépett a nemzeti hadseregbe s az állandó tanulmányi bizottságban foglalt helyet. 1919 szeptemberben felmentették minden katonai szolgálat alól s innen kezdve csak a MOVE-nek szentelte minden tevékenységét. A tiszántúli választások alkalmával a törökszentmiklósi kerület kisgazdapárti programmal egyhangúlag képviselővé választotta. Nem sokkal a nemzetgyűlésbe való bekerülése után nagyobb beszédben hivta fel a figyelmet az orosz veszedelemre. Emié-