1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Grieger Miklós

66 kezetesek azok a beszédei, amelyeket Szilágyi Lajosnak a MOVE ellen intézett támadásaival kapcsolatban mondott el s amelyekből több lovagias ügye támadt. Álláspontját gyakran fejti ki egy napilap hasábjain. A kisgazdapárt egyik legbefolyásosabb tagja, a szabad királyválasztók egyik vezére. Nagy szenzációt keltett az a felszólalása, amelyben Ráday Gedeon .\ gróf belügyminiszter leleplezésével kapcsolatban nyilvánosságra hozta, hogy 100 ezer koronával adott át neki egy vállalat ' a mozirendelet ügyében a belügyminiszternél való kihallgatás kieszközléséért. A Bethlen-kormány megalakulásakor belügyi államtitkárul jelölték, kinevezése azonban az utolsó percben az Egyesülés pártjának ellenzése miatt meghiúsult. Tagja a gazdasági, közoktatási és véderőbizottságnak. .-'••)•'• Dr. Grieger Miklós. (Csorna.) 1880-ban született Körmöcbányán. Középiskoláit Körmöcbányán és Besztercebányán végezte, a papnevelőt Besztercebányán, a teológiát Budapesten a doktorátust a budapesti tudományegyetemen szerezte meg. Jánoshegyen, Körmöcbányán volt káplán, majd lelki igazgató a besztercebányai papnevelőben. Később a barsmegyei Jánosréten plébános és mint ilyen az 1910-iki általános választások alkalmával néppárti programmal fellépett Lukács László miniszterelnök ellen, amiért, nézeteltérései voltak püspökével. A besztercebányai .egyházmegyéből áthelyeztette magát a székesfehérvári egyházmegyébe. Itt előbb Bakonysárkányon, 1912-ben Sóskúton lett plébános. Sokat munkálkodott az egyházi irodalom terén, cikkeket irt az Egyházi Közlönybe. Szociális kérdésekkel is már régóta foglalkozik és számtalan cikket irt az Igaz Szóba és egyéb keresztényszocialista lapokba. A Károlyi-forradalom alatt ő volt egyike azoknak, akik legelőször emeltek szót a. forradalom ellen. A nevezetes 1919 február 3-ik székesfehérvári megyegyűlésen nyíltan hangoztatta, hogy ő ellenforradalmár és felszólalásában Károlyi József bizalmatlansági indítványát pártolta. A kommün alatt ellenforradalmár magatartása miatt üldözésnek volt kitéve. A nemzetgyűlésbe gróf Cziráky József kisgazdapárti jelölttel szemben a csornai kerület küldötte radikális keresztényczocialista programmal, melynek alapján a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának a tagja. Egyike a nemzetgyűlés legképzettebb tagjainak. Intranzigens keresztényszocialista, akinek erősen szociális irányú felszólalásait pártkülönbség nélkül nagy figyelemmel hallgatják. Tagja a közgazdasági-, közoktatási-, kivándorlási és naplóbirálóbizottságnak.